Zsoltárok könyve

40 ¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.• Zsolt. 58,8.  9.  
²Várván vártam az • Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.• Zsolt. 38,16.  
   ³És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros • fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.• Zsolt. 69,3.  15.  16.  
   ⁴És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.• Zsolt. 146,9.  
   ⁵Boldog ember az, a ki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!• 1Sám. 2,5.  
   ⁶Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám.• 2Móz. 40,36-38.  
   ⁷Véres áldozatot és • ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égőáldozatot és † bűnért való áldozatot sem kívántál.• Zsolt. 51,18.  Zsid. 10,5.  † Zsolt. 50,9-14.  
   ⁸Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem,
   ⁹Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette • van.• Ésa. 51,7.  Zsolt. 119,70.  80-92.  
   ¹⁰Vígan hirdetem az igazságosságot a nagy gyülekezetben; ímé, nem tartom vissza ajkamat, te tudod, óh Uram!• 2Móz. 15,1-21.  Bir. 5,1-31.  
   ¹¹Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hűségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben.
   ¹²Te, Uram, ne tartsd vissza tőlem irgalmadat; kegyelmed és igazságod mindig megóvnak engem.
   ¹³Mert bajok vettek engem körül, a melyeknek számuk sincsen; utolértek bűneim, • a melyeket végig sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál, és a szívem is elhagyott engem.• Zsolt. 38,5.  
   ¹⁴Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess • Uram segítségemre!• Zsolt. 70,2.  
   ¹⁵Szégyenüljenek • meg és piruljanak mind, a kik életemre törnek, hogy elragadják azt; riadjanak vissza, gyalázat érje, a kik bajomat kívánják.• Zsolt. 70,3.  
   ¹⁶Pusztuljanak el • az ő gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!• Zsolt. 70,4.  
   ¹⁷Örülnek • és örvendeznek majd mindazok, a kik téged keresnek; azt mondják mindenha: Magasztaltassék fel az Úr, a kik szeretik a te szabadításodat.• Zsolt. 70,5.  
   ¹⁸Rólam is, noha én szegény • és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot. Te vagy segítségem, szabadítóm, oh Istenem, ne késsél!• Zsolt. 70,6.