Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.

Józsué könyve

4 1Mikor pedig az egész nép teljesen általment vala a Jordánon, szóla az Úr Józsuénak, mondván:
2Vegyetek magatokhoz a népből tizenkét férfiút, • egy-egy férfiút egy-egy nemzetségből.• rész 3,12.  

   3És parancsoljátok nékik, mondván: Vegyetek fel innét a Jordán közepéből, arról a helyről, a hol bátorsággal állanak a papok lábai, tizenkét követ, és vigyétek át azokat magatokkal, és tegyétek le a szálláson, a hol megháltok ez éjszaka.

   4Előhivá azért Józsué a tizenkét férfiút, a kiket az Izráel fiai közül rendelt vala, egy-egy férfiút egy-egy nemzetségből;

   5És monda nékik Józsué: Menjetek át az Úrnak, a ti Isteneteknek frigyládája előtt a Jordán közepébe, s vegyen fel mindegyikőtök egy-egy követ az ő vállára, az Izráel fiai nemzetségeinek száma szerint,

   6Hogy legyen ez jelül köztetek. Ha kérdezik • majd ezután a ti fiaitok, mondván: Mire valók néktek ezek a kövek?• vers 21.  2Móz. 13,8.  14.  

   7Mondjátok meg nékik, hogy kétfelé vált a Jordánnak vize az Úr frigyládája előtt, mikor általment a Jordánon; ketté vált • a Jordánnak vize, és ezek a kövek emlékeztetőül lesznek az Izráel fiainak mindörökre.• rész 3,13.  vers 22.  23.  

   8És úgy cselekedének Izráel fiai, a mint megparancsolta vala Józsué, és felvevének a Jordán közepéből tizenkét követ, • a mint megmondotta vala az Úr Józsuénak, az Izráel fiai nemzetségeinek száma szerint, és általhozák magokkal az éjjeli szállásra és ott letevék azokat.• vers 20.  

   9Tizenkét követ állíta fel Józsué a Jordán közepén is, azon a helyen, a hol állottak vala a frigyládát vivő papok lábai; ott is vannak mind e mai napig.

   10A papok pedig, a ládának hordozói, állanak vala a Jordán közepén, a míg végbe mene mind az a dolog, a mit parancsolt vala az Úr Józsuénak, hogy mondja meg a népnek, egészen úgy, a mint Mózes parancsolta vala Józsuénak. A nép pedig sietett és általméne.

   11És a mint véget ére az egész nép általmenetele, általméne az Úr ládája is és a papok is, a nép előtt.

   12Általmentek vala a Rúben fiai, a Gád fiai és Manassé félnemzetsége is felfegyverkezve • az Izráel fiai előtt, a miképen szólt vala † nékik Mózes.• rész 1,14.  † 4Móz. 32,20.  29.  

   13Mintegy negyven ezernyi fegyveres vitéz ment vala át az Úr előtt a harczra, Jérikhónak sík mezejére.

   14Azon a napon felmagasztalá • az Úr Józsuét az egész Izráel szemei előtt, és félék őt, a mint félték vala Mózest, életének minden napjaiban.• rész 3,7.  

   15Mert szólt vala az Úr Józsuénak, mondván:

   16Parancsold meg a papoknak, a kik a bizonyság ládáját hordozzák, hogy jőjjenek fel a Jordánból.

   17És parancsola Józsué a papoknak, mondván: Jőjjetek fel a Jordánból!

   18És lőn, hogy a mint a papok, az Úr frigyládájának hordozói, feljöttek vala a Jordán közepéből, és érintik vala a papok talpai a szárazt: visszatére • a Jordán vize az ő helyére, és folyt vala, mint az előtt, minden partja felett.• rész 3,15.  

   19A nép pedig az első hónak tizedik napján jöve fel a Jordánból, és tábort üte Gilgálban, • Jérikhónak keleti határán.• rész 5,9.  

   20Azt a tizenkét követ is, a melyeket a Jordánból hoztak vala, Gilgálban állatá • fel Józsué.• vers 8.  

   21És szóla Izráel fiainak, mondván: Ha fiaitok kérdezik majd apáiktól, mondván: Mire valók ezek a • kövek?• vers 6.  7.  

   22Tudassátok majd a ti • fiaitokkal, mondván: Szárazon jött át Izráel ezen a Jordánon.• vers 6.  

   23Mert kiszárította az Úr, a ti Istenetek a Jordán vizét ti előttetek, míg általjövétek rajta, a miképen cselekedett vala az Úr, a ti Istenetek a Veres tengerrel, a melyet megszárított előttünk; • míg általjövénk rajta.• 2Móz. 14,21.  Zsolt. 78,13.  106,9.  114,3.  

   24Hogy megismerje a földnek minden népe az Úrnak kezét, hogy bizony erős az; • hogy féljétek az Urat, a ti Isteneteket minden időben.• Ésa. 59,1.