Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.

Jeremiás próféta könve

2 1Majd szóla az Úr nékem, mondván:• rész 33,14.  16.  Dán. 9,21-25.  Luk. 1,32.  33.  
2Menj el, és kiálts Jeruzsálem füleibe, mondván: Ezt mondja az Úr: Emlékezem reád gyermekkorod ragaszkodására, mátkaságod szeretetére, a mikor követtél engem a pusztában, a még be nem vetett földön.

   3Szent volt Izráel az Úrnak, az ő termésének zsengéje; a kik emésztik vala őt, mind vétkeznek vala, veszedelem támada rájok, azt mondja az Úr.

   4Halljátok meg az Úr szavát, Jákób háza és Izráel házának minden nemzetsége.• 5Móz. 32,15.  † Ésa. 1,23.  24.  Ámós 5,7.  6,12.  

   5Így szól az Úr: Micsoda hamisságot találtak bennem a ti atyáitok, hogy elidegenedtek tőlem, és hiábavalóság után jártak, és hiábavalókká lettek?

   6Még csak azt sem mondták: Hol van az Úr, a ki felhozott minket Égyiptom földéről, a ki vezérelt minket a pusztában, a kietlen és járatlan földön, a szomjúságnak és a halál árnyékának földén, a melyen nem vonult át ember, és a hol halandó nem lakott?• rész 5,8.  

   7És bevittelek titeket a bőség földébe, hogy annak gyümölcseivel és javaival éljetek; és bementetek, és megfertőztettétek az én földemet, és az én örökségemet útálatossá tevétek.• rész 23,25.  26.  Mik. 3,11.  Ezék. 13,6.  22,25.  

   8A papok nem mondták: Hol van az Úr? A törvény magyarázói nem ismertek engem, és a pásztorok hűtelenekké lettek hozzám, a próféták pedig a Baál által prófétáltak, és azok után jártak, a kik tehetetlenek.• rész 1,15.  5,15.  

   9Azért még perbe szállok veletek, mondja az Úr, és perelni fogok a ti fiaitok fiaival is!

   10Menjetek csak át a Kittim szigeteire, és lássátok meg; és küldjetek Kédárba is és szorgalmasan vizsgálódjatok, és lássátok meg, ha volt-é ott ehhez hasonló?• Ésa. 1,10.  

   11Ha cserélt-é valamely nemzet isteneket? noha azok nem istenek. Az én népem pedig felcserélte az ő dicsőségét tehetetlenséggel!• rész 7,14.  Siral. 3,15.  

   12Álmélkodjatok ezen, oh egek, és borzadjatok és rémüljetek meg igen! azt mondja az Úr.

   13Mert kettős gonoszságot követett el az én népem: Elhagytak engem, az élő vizek forrását, hogy kútakat ássanak magoknak; és repedezett kútakat ástak, a melyek nem tartják a vizet.• Ésa. 5,7.  

   14Szolga-é Izráel, a vagy otthon szülött-é ő? Miért lett prédává?

   15Oroszlánok ordítanak reá, megeresztik hangjokat, és sivataggá teszik földjét; városai szétromboltatnak, lakatlanok.• rész 30,21.  23.  

   16Nóf és Tahpan fiai is betörik koponyádat.• Ésa. 24,13.  

   17Vajjon nem te szerezted-é ezt magadnak? Elhagytad az Urat, a te Istenedet, a mikor vezérelt téged az úton!• rész 14,14.  

   18Most is mi dolgod van néked Égyiptom útjával? Hogy Nilus-vizet igyál? Vagy mi dolgod van néked Assúr útjával? Hogy a folyam vizét igyad?• Siral. 2,21.  

   19A magad gonoszsága fenyít meg téged, és a te elpártolásod büntet meg téged. Tudd meg hát és lásd meg: mily gonosz és keserves dolog, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet, és hogy nem félsz engemet, ezt mondja az Úr, a Seregeknek Ura.• 5Móz. 28,30.  

   20Bizony régóta széttörtem a te igádat, és letéptem köteleidet, és azt mondtad: Nem leszek rabszolga; mindamellett minden magas halmon és minden lombos fa alatt bujkálsz vala te, mint egy parázna.• rész 8,10.  4,5.  Ésa. 56,11.  Hab. 9,7.  8.  5,1.  2.  Sof. 3,4.  

   21Pedig én úgy plántállak vala el téged, mint nemes • szőlővesszőt, mindenestől hűséges magot: mimódon változtál hát nékem idegen † szőlőtőnek fattyú hajtásává?• Ésa. 5,1-7.  Zsolt. 80,9.  † Ésa. 1,4.  10,21.  

   22Még ha lúgban mosakodnál is, vagy szappanodat megsokasítanád is, feljegyezve marad a te álnokságod előttem, mondja az Úr Isten.• rész 5,31.  

   23Mimódon mondhatnád: Nem undokíttattam meg, nem jártam a Baálok után?! Lásd meg a te útadat a völgyben, ismerd meg csak: mit cselekedtél! Gyorslábú kancza-teve, a mely ide-oda futkos útain.• Bir. 8,33.  34.  

   24Pusztához szokott nőstény vadszamár, a mely érzékiségének kívánságában levegő után kapkod. Gerjedelmét kicsoda csillapíthatja le? Senki ne fáraszsza magát, a ki ezt keresi, megtalálja ezt a maga hónapjában.

   25Tartóztasd meg lábadat a mezítelenségtől, és torkodat a szomjúságtól! És te azt mondod: Hiába, nem lehet! mert idegeneket szeretek, és utánok járok.

   26A miképen megszégyenül a tolvaj, ha rajtakapják, akképen szégyenül meg Izráel háza: ő maga, az ő királyai, fejedelmei, papjai és prófétái,• 5Móz. 32,1.  Ésa. 1,2.  

   27A kik azt mondják a fának: Te vagy az én atyám! a kőnek pedig: Te szűltél engem! Bizony háttal fordulnak felém és nem arczczal, de nyomorúságuk idején azt mondják majd: Kelj föl és szabadíts meg minket!• Ésa. 1,11.  13.  Hós. 6,6.  8,13.  

   28De hol vannak a te isteneid, a melyeket magadnak készítél? Keljenek fel, ha megszabadíthatnak téged a te nyomorúságod idején; hiszen annyi istened volt, oh Júda, a hány • városod!• rész 11,13.  

   29Miért perlekedtek velem? Mindnyájan hűtelenekké lettetek hozzám, mondja az Úr.• rész 1,14.  15.  Hab. 1,6-10.  

   30Hiába ostoroztam fiaitokat, a fenyítés nem fogott rajtok; fegyveretek úgy emésztette • prófétáitokat, mint pusztító oroszlán.• 2Krón. 24,20.  21.  Mát. 23,34.  35.  

   31Oh te nemzetség! Lásd meg az Úr dolgát! A puszta voltam-é én Izráelnek, avagy a setétség földje? Miért mondotta az én népem: Szabadok vagyunk, nem megyünk többé hozzád!

   32Vajjon elfelejtkezik-é a lány az ő ékszereiről; a menyasszony az ő nyaklánczairól? Az én népem pedig számtalan napokon elfelejtett engem!

   33Mit szépíted a te útadat, hogy te szeretetet keresel; holott még a gonoszokat is tanítod a te útaidra!• rész 4,8.  † Ámós 8,10.  

   34Még ruháid szélén is található szegény, ártatlan emberek • vére, nem azért, hogy betörésen kaptad őket, hanem mindamazokért!• 2Kir. 21,16.  

   35És azt mondod: Bizonyára ártatlan vagyok, hiszen elfordult tőlem az ő haragja! Ímé, én törvénybe szállok veled, mivelhogy azt mondod: Nem vétkeztem!

   36Mit futkosol oly igen, változtatván útadat? Égyiptom • miatt is megszégyenülsz, a mint megszégyenültél Assúr miatt.• Ezék. 29,6.  

   37Még ettől is elszakadsz s kezeidet fejedre kulcsolod, mert útálja az Úr a te bizodalmasaidat, és nem leszel velök szerencsés.• Ésa. 1,22.