Ezékiel próféta könyve

34 ¹És lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:
²Embernek fia! prófétálj Izráel pásztorai • felől, prófétálj és mondjad nékik, a pásztoroknak: Így szól az Úr Isten: Jaj Izráel pásztorainak, a kik önmagokat legeltették! Avagy nem a nyájat kell-é legeltetni a pásztoroknak?• Jer. 1,2.  
   ³A tejet megettétek, és a gyapjúval ruházkodtatok, a hízottat megöltétek; a nyájat nem legeltettétek.• 2Kir. 17,13-20.  
   ⁴A gyöngéket nem erősítettétek, és a beteget nem gyógyítottátok, s a megtöröttet nem kötözgettétek, s az elűzöttet vissza nem hoztátok és az elveszettet meg nem kerestétek, hanem keményen és kegyetlenül • uralkodtatok rajtok;• 1Pét. 5,2.  3.  
   ⁵Szétszóródtak • hát pásztor nélkül, és lőnek mindenféle mezei vadak eledelévé, és szétszóródtak;• Jer. 23,2.  50,6.  1Pét. 2,25.  
   ⁶Tévelygett nyájam minden hegyen s minden magas halmon, és az egész föld színén szétszóródott az én nyájam, s nem volt, a ki keresné, sem a ki tudakozódnék utána.
   ⁷Annakokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét:• rész 40,46.  † 2Móz. 29,36.  
   ⁸Élek én, ezt mondja az Úr Isten, mivelhogy az én nyájam ragadománynyá lőn, és lőn az én nyájam mindenféle mezei vadak eledelévé, pásztor hiányában, és nem keresték az én pásztoraim az én nyájamat, hanem legeltették a pásztorok • önmagokat, és az én nyájamat nem legeltették;• vers 3.  
   ⁹Ennekokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét:• Zsolt. 126,1-3.  
   ¹⁰Így szól az Úr Isten: Ímé, megyek a pásztorok ellen, és előkérem nyájamat az ő kezökből, s megszüntetem őket a nyáj legeltetésétől, és nem legeltetik többé a pásztorok önmagokat, s kiragadom juhaimat szájokból, hogy ne legyenek nékik ételül.• Jóel 2,28.  Csel. 2,17.  
   ¹¹Mert így szól az Úr Isten: Ímé, én magam keresem meg nyájamat, és magam tudakozódom utána.• rész 23,21.  
   ¹²Miképen a pásztor tudakozódik nyája után, a mely napon ott áll elszéledt juhai között; így tudakozódom nyájam után, és kiszabadítom őket minden helyről, a hova szétszóródtak a felhőnek • s borúnak napján.• rész 33,21.  2Kir. 25,1-11.  
   ¹³És kihozom őket a népek közül s egybegyűjtöm a földekről, és beviszem őket az ő földjökre, • és legeltetem őket Izráel hegyein, a mélységekben s a föld minden lakóhelyén.• Ezsdr. 1,1-11.  
   ¹⁴Jó legelőn legeltetem őket, és Izráel magasságos hegyein leszen akluk, ott feküsznek jó akolban, s kövér legelőn legelnek Izráel hegyein.• rész 44,5.  
   ¹⁵Én magam legeltetem • nyájamat, s én nyugosztom meg őket, ezt mondja az Úr Isten;• vers 31.  
   ¹⁶Az elveszettet megkeresem, s az elűzöttet visszahozom, s a megtöröttet kötözgetem, s a beteget erősítem; és a kövéret s erőset elvesztem, és legeltetem őket úgy, mint illik.• Zsolt. 132,13.  14.  Siral. 1,4.  
   ¹⁷Ti pedig, én juhaim, így szól az Úr Isten, ímé én ítéletet teszek juh és juh között, a kosok és bakok közt.• rész 43,1.  2.  
   ¹⁸Avagy kevés-é néktek, hogy a jó legelőt legelitek, hogy még legelőitek maradékát lábaitokkal eltapodjátok? és hogy a víz tisztáját iszszátok, hogy még a maradékát lábaitokkal felzavarjátok?• rész 46,1-3.  
   ¹⁹És az én juhaim a ti lábaitok tapodását legelik, s lábaitok zavarását iszszák!• rész 43,2.  
   ²⁰Annakokáért így szól az Úr Isten hozzájok: Ímé én, én teszek ítéletet kövér és ösztövér juh között,
   ²¹Mivelhogy oldallal és vállal eltaszíttok és szarvaitokkal elökleltek minden erőtelent, míg szétszórván, azokat kiűzitek;
   ²²És megtartom az én juhaimat, hogy többé ne legyenek zsákmányul, és ítéletet teszek juh és juh között.• vers 18.  
   ²³És állatok föléjök egyetlenegy pásztort, hogy legeltesse őket: • az én szolgámat, Dávidot, † ő legelteti őket s ő lesz nékik pásztoruk.• Ésa. 40,10.  11.  † Ésa. 42,1-4.  
   ²⁴Én pedig, az Úr, leszek nékik Istenök, és az én szolgám, • Dávid, fejedelem közöttök. Én, az Úr mondottam.• Jer. 30,9.  Hós. 3,5.  
   ²⁵És szerzek ő velök békességnek frigyét, • és megszüntetem a gonosz vadakat † a földről, hogy bátorságosan lakhassanak a pusztában és alhassanak az erdőkben.• Jer. 31,31-34.  † Ésa. 11,6.  9.  Hós. 3,5.  
   ²⁶És adok reájok és az én magaslatom környékére áldást, és bocsátom az esőt idejében; áldott • esők lesznek.• Ésa. 11,9.  Jer. 14,2.  4.  
   ²⁷A mező fája megadja gyümölcsét s a föld megadja termését, és lesznek földjökön bátorságosan, és megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor eltöröm jármok keresztfáit, és kimentem őket azok kezéből, kik • őket szolgáltatják.• Ezsdr. 1,1.  
   ²⁸És nem lesznek többé prédául a • pogányoknak, s a föld vadai nem eszik meg őket; és laknak bátorságosan, s nem lesz, a ki felijeszsze őket.• rész 36,14.  
   ²⁹És támasztok nékik drága plántaföldet, • hogy többé meg ne emésztessenek † éhség miatt a földön, s ne viseljék többé a pogányok gyalázatát;• Ésa. 11,1-5.  11-14.  † Jer. 15,2.  
   ³⁰És megismerik, hogy én, az Úr, az ő Istenök, • velök vagyok, és ők népem, Izráel háza, ezt mondja az Úr Isten;• vers 24-26.  
   ³¹Ti pedig az én juhaim, legelőm nyája vagytok, emberek vagytok, én pedig Istenetek, ezt mondja az Úr Isten.