Ezékiel próféta könyve

3 ¹És mondá nékem: Embernek fia! a mi előtted van, edd meg; edd meg ezt a türetet, és menj, • szólj az Izráel házának.• Jel. 10,9.  10.  
²Felnyitám azért számat, és megéteté velem azt a türetet.• vers 7.  11.  
   ³És mondá nékem: Embernek fia! hasadat tartsd jól és belső részeidet töltsd meg ezzel a türettel, a melyet adok néked. És megevém azt, és lőn az én számban, mint az édes méz.• 1Kir. 10,23-25.  Siral. 1,1.  
   ⁴És mondá nékem: Embernek fia! eredj, menj el az Izráel házához, és szólj • az én szavaimmal nékik.• Jer. 1,17.  
   ⁵Mert nem valami homályos ajkú és nehéz nyelvű néphez küldetel te, hanem az Izráel házához.• 2Kir. 21,16.  
   ⁶Nem sok népekhez, a kik homályos ajkúak és nehéz nyelvűek, kiknek nem érthetnéd beszédöket; bizony, ha ő hozzájok küldöttelek volna, ők hallgatnának reád.• vers 3.  
   ⁷De az Izráel háza nem akar téged hallgatni, mert nem akarnak engem hallgatni, mert az egész Izráel háza kemény • homlokú és megátalkodott szívű.• rész 2,4.  
   ⁸Ímé keménynyé tettem orczádat, a milyen az ő orczájok, és keménynyé homlokodat, a milyen az ő homlokuk.• Hós. 2,4.  Jer. 44,16-19.  
   ⁹Olyanná, mint a gyémánt, a mely keményebb a tűzkőnél, tettem a te homlokodat; ne félj tőlök, és meg ne rettenj tekintetöktől, mert pártos ház.• 2Kir. 25,5-7.  
   ¹⁰És mondá nékem: Embernek fia! minden beszédimet, a melyeket szólok néked, vedd szívedbe, és füleiddel halld meg.• vers 3.  
   ¹¹És eredj, menj el a foglyokhoz, a te néped fiaihoz, és szólj és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten, vagy hallják vagy nem.• vers 4-16.  
   ¹²És fölemele engem a lélek, és hallék mögöttem nagy dörgés szavát: Áldott az Úrnak dicsősége az ő helyéről.• Jer. 43,10.  11.  
   ¹³És amaz állatok • szárnyainak zúgását, a melyek egymást érik vala, és mellettök a kerekek csikorgását, és nagy dörgés szavát.• rész 1,24.  
   ¹⁴És a lélek fölemele és elragada engem, és elmenék, elkeseredvén haragjában az én lelkem, az Úrnak keze pedig rajtam erős vala.
   ¹⁵És eljuték Tél-Ábibba a foglyokhoz, a kik lakoznak vala a Kébár folyó mellett, és leülék, ők is ott ülvén; és ott ülék hét nap némán • ő közöttük.• Jób 2,13.  
   ¹⁶És lőn hét nap mulva az Úr szava hozzám, mondván:• Jer. 29,10.  
   ¹⁷Embernek fia! • őrállóul adtalak én téged Izráel házának, hogy ha szót hallasz számból, intsd meg őket az én nevemben.• rész 33,7.  8.  
   ¹⁸Ha ezt mondom a hitetlennek: Halálnak halálával halsz meg, és te őt meg nem inted és nem szólasz, hogy visszatérítsd a hitetlent az ő gonosz útjáról, hogy éljen: az a gonosztevő az ő vétke miatt hal meg, de vérét a te • kezedből kívánom meg.• Zsid. 13,17.  
   ¹⁹De ha te megintetted a hitetlent, és ő meg nem tért hitetlenségéből és gonosz útjáról: ő az ő vétke miatt meghal, de te • megmentetted a te lelkedet.• Csel. 20,26.  
   ²⁰És ha elfordul az igaz az ő igazságától, • és cselekszik álnokságot, és én vetek eléje botránkozást: ő meg fog halni; ha meg nem intetted őt, vétke miatt hal meg és elfelejtetnek igazságai, a melyeket cselekedett; de vérét a te kezedből kívánom meg.• rész 18,24.  33,12.  13.  
   ²¹Ha pedig te megintetted azt az igazat, hogy az igaz ne vétkezzék, és ő nem vétkezik többé: élvén él, mert engedett az intésnek, és te a te lelkedet megmentetted.• rész 10,19.  
   ²²És lőn ott az Úrnak keze rajtam, és monda nékem: Kelj fel, menj ki a völgybe, és ott szólok veled.• Ésa. 43,3.  
   ²³Fölkelék azért és kimenék a völgybe és ímé ott áll vala az Úrnak dicsősége, hasonlatos ahhoz a dicsőséghez, a melyet a Kébár folyó mellett láttam, • és orczámra esém.• rész 1,28.  
   ²⁴És jöve belém a lélek, és állata engem lábaimra, és szóla hozzám és monda nékem: Menj be és zárd be magadat a te házadban.• Ésa. 1,21.  Hós. 2,1.  
   ²⁵És te, oh embernek fia, ímé köteleket vetnek reád és azokkal megkötöznek téged, és ki nem mehetsz közikbe;• vers 15.  20.  
   ²⁶Nyelvedet pedig én ragasztom ínyedhez, és néma leszel, hogy ne légy közöttök feddőző férfiú, • mert ők pártos ház.• Ésa. 48,4.  
   ²⁷Mikor pedig szólok veled, megnyitom a te szádat, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten; a ki hallja, hallja, a ki nem akarja, nem hallja, mert • ők pártos ház.• Hós. 4,4.