2
1Miért • dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?• Csel. 4,25-27.
2A föld királyai • felkerekednek és a fejedelmek együtt † tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:• 2Sám. 5,17. 22. 8,12. † Mát. 26,3. 4.
3Szaggassuk le az ő bilincseiket, és • dobjuk le magunkról köteleiket!• Jer. 10,20.
4Az egekben • lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.• Zsolt. 37,13. 59,9.
5Majd szól nékik haragjában, • és megrettenti őket gerjedelmében:• Zsolt. 46,7.
6Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, • az én szent hegyemen!• 1Sám. 13,14. 16,1. 13. Mik. 4,7.
7Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam • vagy te; én ma nemzettelek téged.• Zsolt. 89,28. Csel. 13,32. 33. Zsid. 1,4. 5. 5,5.
8Kérjed tőlem és • odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.• Zsolt. 82,8. 22,28.
9Összetöröd • őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.• Zsolt. 18,38. 39. Jel. 2,26. 27. 19,15.
10Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!• Jób 14,5.
11Szolgáljátok az • Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.• vers 2.
12Csókoljátok a Fiút, • hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!• vers 6. 7. Zsolt. 34,9. Luk. 9,35. Róm. 9,33.