A János írása szerint való szent evangyéliom

20 ¹A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda •méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.• Mát. 28,1.  Márk 16,1.  Luk. 24,1.  
²Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt.• rész 5,24.  26.  Luk. 22,4.  52.  † rész 5,17.  23,8.  Márk 12,18.  
   ³Kiméne azért • Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.• Luk. 24,12.  
   ⁴Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;• rész 5,18.  
   ⁵És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.
   ⁶Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak.• Márk 15,1.  
   ⁷És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.• Mát. 26,57.  Luk. 3,2.  Ján. 18,13.  24.  
   ⁸Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.• Márk 11,28.  
   ⁹Mert nem tudják vala még az • írást, hogy fel kell támadnia a halálból.• Zsolt. 16,10.  
   ¹⁰Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.• 2Móz. 3,6.  15.  16.  
   ¹¹Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a • sírba;• Márk 16,5.  
   ¹²És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.• Ésa. 28,16.  Zsolt. 118,22.  Mát. 21,42.  1Pét. 2,4.  7.  
   ¹³És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.• Mát. 1,21.  
   ¹⁴És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá • Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.• Márk 16,9.  
   ¹⁵Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.• 5Móz. 18,15.  18.  
   ¹⁶Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!• 2Móz. 20,21.  34,28.  32.  † 5Móz. 32,47.  Zsid. 4,12.  1Pét. 1,23.  
   ¹⁷Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz • és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.• Zsolt. 22,23.  
   ¹⁸Elméne • Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.• Márk 16,10.  
   ¹⁹Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve • Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek!• Márk 16,14.  Luk. 24,36.  1Kor. 15,5.  
   ²⁰És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.• rész 5,29.  
   ²¹Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként • engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.• rész 17,18.  
   ²²És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:• 2Móz. 25,40.  
   ²³A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak. •• Mát. 16,19.  18,18.  
   ²⁴Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus.• 1Sám. 13,14.  † 2Sám. 7,2.  1Krón. 17,1.  Zsolt. 132,2-5.  
   ²⁵Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem.• Ésa. 37,16-20.  
   ²⁶És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek!• Zsolt. 2,1.  2.  
   ²⁷Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő.• Ésa. 66,1.  2.  
   ²⁸És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!• Luk. 23,7-11.  
   ²⁹Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak • és hisznek.• 1Pét. 1,8.  
   ³⁰Sok más jelt is mívelt ugyan • Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben;• rész 21,25.  
   ³¹Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.• rész 14,3.  Márk 16,20.  Zsid. 2,4.