Ésaiás próféta könyve

9 ¹De nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; először • megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát.• Ésa. 8,20.  Mát. 4,13-16.  
²A nép, a mely sötétségben • jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!• Ésa. 42,1-7.  26,19.  60,1.  
   ³Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, • és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak.• Zsolt. 126,3.  4,8.  68,13.  119,162.  
   ⁴Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint • a Midián napján;• Bir. 7,22-25.  Ésa. 10,26.  Zsolt. 83,10.  
   ⁵Mert a vitézek harczi saruja és a vérbe fertőztetett öltözet megég, és tűznek eledele lészen;
   ⁶Mert egy gyermek születik nékünk, fiú • adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, † tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!• Luk. 1,32.  33.  2,10.  11.  † Jer. 23,5.  6.  
   ⁷Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a • Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A † seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!• Ésa. 1,27.  † Ésa. 37,32.  2Kir. 19,31.  
   ⁸Beszédet küldött az Úr Jákóbnak, és leesett Izráelben,• rész 9,12.  17.  21.  10,4.  5,25.  
   ⁹Hogy megértse az egész nép: Efraim és Samaria lakosa, a kik ezt mondják kevélyen és felfuvalkodva:
   ¹⁰Téglák omlottak le, és mi faragott kőből építünk; fügefák vágattak ki, és mi czédrusokat ültetünk helyökre!
   ¹¹De az Úr ellenök hozza • Reczin szorongatóit, és ellenségeiket rájok uszítja;• 2Kir. 16,9.  
   ¹²A Sziriabeliek • elől, és a Filiszteusok hátul, s falják Izráelt feltátott torokkal. Mindezekkel azonban haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.• 2Kir. 15,29.  Ésa. 5,25.  
   ¹³Hiszen e nép • nem tért meg az őt verő Istenhez, és a seregeknek Urát nem keresték;• Jer. 5,3.  
   ¹⁴Ezért kivágja az Úr Izráelből a főt és farkat, a pálmaágat és a kákát egy • napon.• Ésa. 3,3.  4.  
   ¹⁵A fő: a vén és a főember, a fark pedig a próféta, a ki hazugságot szól.
   ¹⁶Mert e nép • vezérei hitetőkké lettek, és a kiket vezetének, elvesztek.• Ésa. 3,13.  Jer. 6,14.  Mát. 23,13.  
   ¹⁷Ezért ifjaiban sem gyönyörködik az Úr, s árváin és özvegyein sem könyörül; mert mindnyájan istentelenek és gonosztevők, és minden száj bolondságot beszél. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.• Zsolt. 86,1.  5,2.  3,4.  
   ¹⁸Mert a gonoszság felgerjedt, mint a tűz, s tövist és gazt emészt, és meggyújtja a sűrű erdőt, és • felgomolyg az füst oszlopában.• Ésa. 47,14.  Mát. 3,12.  
   ¹⁹A seregek Urának haragja miatt kiégett a föld, • és a nép a tűznek eledele lőn: Senki atyjafián † nem könyörül,• Ésa. 13,9.  10.  † Jer. 16,6.  9.  
   ²⁰Jobbkézre vág és megéhezik, eszik balkézre és nem elégszik meg; mindnyájan • karjoknak húsát eszik,• Jer. 19,9.  
   ²¹Manassé Efraimot és Efraim Manassét; s mindketten Júda ellen kelnek. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.