A királyokról írt II. könyv

10 ¹Akhábnak pedig hetven fia volt Samariában. És levelet írt Jéhu, és elküldé azt Samariába Jezréel fejedelmeihez, a vénekhez, és az Akháb fiainak tútoraihoz, ilyen parancsolattal:
²Mihelyt e levél hozzátok jut, a kiknél vannak a ti uratok fiai a szekerekkel, lovakkal, az erős városokkal és fegyverekkel együtt,
   ³Nézzétek meg, melyik a legjobb és a legigazabb a ti uratok fiai közül, azt ültessétek az ő atyjának királyi székébe, és harczoljatok a ti uratok házáért.
   ⁴És megrettenének felette igen, és mondának: Ímé már két • király nem maradhatott meg ő előtte, mimódon maradhatnánk hát mi meg?• rész 9,24.  27.  
   ⁵És elküldének mind a király házának, mind a városnak fejedelmei, és a vének és a tútorok Jéhuhoz, mondván: A te szolgáid vagyunk mi, valamit parancsolsz nékünk, azt cselekeszszük; mi senkit királylyá nem teszünk, a mi néked tetszik, azt cselekedjed!
   ⁶És írt nékik levelet másodszor is, mondván: Ha velem tartotok és az én beszédemre hallgattok, vegyétek fejöket a férfiaknak, a ti uratok fiainak, és jőjjetek hozzám holnap ilyenkor Jezréelbe. És a király fiai: hetven férfiú, és a város nagyjaival tartottak, a kik nevelték őket.
   ⁷És mikor a levél hozzájok jutott, vevék a király fiait, és megölték a hetven férfiút, és fejeiket kosarakba rakták, és ő hozzá küldték Jezréelbe.
   ⁸És mikor odaérkezett a követ, és bejelenté néki, mondván: Elhozták a király fiainak fejeit, monda: Rakjátok két rakásba azokat a kapu előtt reggelig.
   ⁹És mikor reggel kiment, megállott, és monda az egész népnek: Ti igazak vagytok. Ímé az én uram ellen én ütöttem pártot és én öltem meg őt; de ki ölte meg mind ezeket?
   ¹⁰Azért vegyétek eszetekbe ebből, hogy az Úrnak beszédéből egyetlen egy sem esik a földre, a mit az Úr az Akháb háza ellen szólott, és az Úr véghezvitte, a • mit az ő szolgája, Illés által mondott.• 1Kir. 21,19-24.  
   ¹¹Azután levágá Jéhu mindazokat, a kik megmaradtak volt az Akháb házából Jezréelben, és minden főemberét, egész rokonságát és minden papját, míg csak ki nem irtotta • a maradékát is.• rész 9,8.  1Kir. 21,21.  
   ¹²És felkelvén, elindult és elment Samariába. De útközben volt a pásztorok juhnyíró háza.
   ¹³És itt Akháziának, • a Júda királyának atyjafiaira talált Jéhu, és monda: Kik vagytok? És felelének azok: Akházia atyjafiai vagyunk, és alájöttünk, hogy köszöntsük a király gyermekeit és a királyné fiait.• rész 9,27.  2Krón. 22,8.  
   ¹⁴Ő pedig monda: Fogjátok meg őket elevenen. És megfogták őket elevenen, és megölték őket a juhnyíróház kútja mellett, negyvenkét férfiút; és egyetlen egyet sem hagyott meg közülük.
   ¹⁵És mikor elment onnét, Jonadábbal, • a Rekháb fiával találkozott, a ki elébe jött, és köszönté őt, és monda néki: Vajjon olyan igaz-é a te szíved, mint az én szívem a te szívedhez? És felele Jonadáb: Olyan. Ha így van, nyújts kezet. És ő kezet nyújta, és felülteté őt maga mellé a szekérbe.• Jer. 35,6.  
   ¹⁶És monda: Jer velem és lásd meg, mint állok bosszút • az Úrért. És vele együtt vitték őt az ő szekerén.• vers 25.  26.  
   ¹⁷És megérkezett Samariába, és levágta mindazokat, a kik az Akháb nemzetségéből megmaradtak volt Samariában, míg ki nem veszté azt az Úr beszéde szerint, a melyet • szólott Illésnek.• rész 9,7-10.  1Kir. 21,21.  24.  
   ¹⁸És Jéhu összegyűjté az egész népet, és monda néki: Akháb • kevéssé szolgálta Baált; Jéhu sokkal jobban akarja szolgálni.• 1Kir. 16,31-33.  21,25.  26.  
   ¹⁹Most azért hívjátok hozzám a Baál minden prófétáit, minden papját és minden szolgáját; senki el ne maradjon; mert nagy áldozatot akarok tenni a Baálnak; valaki elmarad, meg kell halni annak. Jéhu pedig ezt álnokságból cselekedte, hogy elveszítse a • Baál tisztelőit.• vers 25.  26.  
   ²⁰És monda Jéhu: Szenteljetek ünnepet Baálnak. És kikiálták.
   ²¹És szétküldött Jéhu egész Izráelbe, és eljövének mind a Baál tisztelői, és senki el nem maradt a ki el nem jött volna, és bemenének a Baál templomába, és megtelék a Baál temploma • minden zugában.• 1Kir. 16,32.  
   ²²Akkor monda a ruhatárnoknak: Hozz ruhákat ki a Baál minden tisztelőinek. És hozott nékik ruhákat.
   ²³És bement Jéhu és Jonadáb, • a Rekháb fia a Baál templomába, és monda a Baál tisztelőinek: Tudakozzátok meg és lássátok meg, hogy valamiképen ne legyen itt veletek az Úr szolgái közül valaki, hanem csak a Baál tisztelői.• vers 15.  
   ²⁴És mikor bementek, hogy ajándékokkal és égőáldozatokkal áldozzanak, Jéhu oda állított kivül nyolczvan embert, a kiknek azt mondta: A ki egyet elszalaszt azok közül, a kiket én kezetekbe adok, annak meg kell érette halni.
   ²⁵Mikor pedig elvégezték az égőáldozatot, monda Jéhu a vitézeknek és hadnagyoknak: Menjetek be, vágjátok le őket, csak egy is közülök meg ne meneküljön! És • levágták őket fegyver élével, és elhányták az ő holttestöket a vitézek és a hadnagyok. Azután elmentek a Baál templomának városába,• 1Kir. 18,40.  5Móz. 13,6-17.  
   ²⁶És kihordván a Baál templomának bálványait, • megégeték azokat.• rész 11,18.  
   ²⁷És lerontották a Baál képét is templomostól együtt, és azt árnyékszékké tették mind e mai napig.
   ²⁸Így veszté ki Jéhu a Baált Izráelből.
   ²⁹De Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneitől, a ki vétekbe ejté az Izráelt, nem szakadt el Jéhu, az arany • borjúktól, melyek Béthelben és Dánban valának.• 1Kir. 12,26-30.  
   ³⁰És monda az Úr Jéhunak: A miért szorgalmatosan megcselekedted azt, a mi nékem tetszett, és az én szívem kívánsága szerint cselekedtél az Akháb házával: azért a te fiaid • negyedízig ülnek az Izráel királyi székiben.• rész 15,12.  
   ³¹De Jéhu még sem igyekezett azon, hogy az Úrnak, Izráel Istenének törvényében járjon teljes szívéből, mert nem szakadt el • a Jeroboám bűneitől, a ki bűnbe ejtette az Izráelt.• vers 29.  
   ³²Abban az időben kezdett az Úr pusztítani Izráelben, és megveré őket Hazáel, • Izráel minden határában.• rész 8,12.  13.  
   ³³A Jordántól egész napkeletig, a Gileádbelieknek, a Gád nemzetségének, a Rúben nemzetségének, Manasse nemzetségének egész földjét. Aroertől fogva; mely az Arnon patak mellett van, mind Gileádot, mind Básánt.
   ³⁴Jéhunak egyéb • dolgai pedig és minden cselekedetei, és minden erőssége, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében?• 2Krón. 22,8.  9.  
   ³⁵És elaluvék Jéhu az ő atyáival, és eltemeték őt Samariában. És uralkodék Joákház, • az ő fia, helyette.• rész 13,1.  
   ³⁶A napok pedig, a melyekben uralkodott Jéhu Izráelen Samariában, huszonnyolcz esztendő.