Péter apostolnak közönséges második levele

2 ¹Valának pedig hamis • próféták is a nép között, a miképen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, a ki megváltotta † őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak.• Ezék. 13,2.  3.  Mát. 25,11.  † 1Ján. 2,22.  
²És sokan fogják követni azoknak romlottságát; • a kik miatt az igazság útja káromoltatni fog.• 1Tim. 4,1.  
   ³És a telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek; kiknek kárhoztatásuk régtől fogva nem szünetel, és romlásuk • nem szunnyad.• 5Móz. 32,35.  
   ⁴Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, • hanem mélységbe taszítván, a sötétség lánczaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre;• Júd. 1,6.  
   ⁵És ha a régi világnak sem kedvezett, de Nóét • az igazság hirdetőjét, nyolczad magával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát;• 1Móz. 7,17-23.  
   ⁶És ha Sodoma • és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például tévén azokra nézve, a kik istentelenkedni fognak;• 1Móz. 19,24.  25.  
   ⁷És ha megszabadította az igaz Lótot, • a ki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt;• 1Móz. 19,12.  16-22.  
   ⁸(Mert amaz igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét):
   ⁹Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, • a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani.• 1Kor. 10,13.  
   ¹⁰Főképen pedig azokat, a kik a testet követvén, • tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, a kik a méltóságokat káromolni nem † rettegnek:• Júd. 1,4.  7.  8.  10.  16.  18.  † Róm. 13,1.  2.  
   ¹¹Holott az • angyalok, a kik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló ítéletet.• Júd. 1,9.  
   ¹²De ezek, mint oktalan természeti állatok, a melyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, a • miket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni,• Júd. 1,10.  
   ¹³Megkapván gonoszságuk díját, mint a kik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és • fertelmek, a kik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek;• Júd. 1,12.  
   ¹⁴A kiknek szemei • paráznasággal telvék, bűnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan lelkeket, szívök gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei;• Mát. 5,28.  
   ¹⁵A kik elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén • Bálámnak, Bosor fiának útját, a ki a gonoszság díját kedvelte.• 4Móz. 22,7-21.  32.  
   ¹⁶De megfeddetett az ő törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval • szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét.• 4Móz. 22,24.  
   ¹⁷Ezek víztelen • kútfők, széltől hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre.• Júd. 1,12.  
   ¹⁸Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, • testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől,• Júd. 1,16.  
   ¹⁹Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság • szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett.• vers 10-15.  Ján. 8,34.  
   ²⁰Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése • által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk † gonoszabbá lett az elsőnél.• Fil. 3,7.  8.  † Zsid. 10,26.  27.  
   ²¹Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem • ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól.• Luk. 12,47-48.  
   ²²De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az • eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.• Péld. 28,11.