Krónika II. könyve

7 ¹És mikor Salamon elvégezte a könyörgést, tűz • szálla le az égből, és megemészté az egészen égőáldozatot és a véres áldozatot, és az Úr dicsősége betölté a házat,• 1Krón. 21,26.  1Kir. 18,38.  
²Annyira, hogy még a papok sem mehettek be az Úr házába; mert az Úr dicsősége betölté az Úr házát.
   ³És az Izráel fiai mindnyájan látták, a mikor alászálla a tűz és az Úr dicsősége a házra, és arczczal leborulának a föld felé a padlózatra, s imádák és tisztelék az Urat, hogy jó és • az ő kegyelme mindörökké való!• rész 5,13.  
   ⁴A király pedig és az egész nép áldoznak vala • áldozatokat az Úr előtt.• 1Kir. 8,62.  63.  
   ⁵Áldozék Salamon király áldozatot huszonkétezer ökörrel és százhúszezer juhval; és ekképen szentelék fel az Úr házát a király és az egész nép.
   ⁶A papok pedig foglalatosok valának az ő tisztökben; a Léviták is az Úrnak minden zengő • szerszámaival, a melyeket Dávid király készíttetett, hogy az Urat dícsérnék (mert örökkévaló † az ő irgalmassága) a Dávid dicséretivel mely kezökbe adatott; a papok pedig trombitálának •• velök szemben, míg az egész Izráel ott álla.• rész 5,12.  13.  † Zsolt. 136,1.  •• 4Móz. 10,10.  
   ⁷És felszentelé Salamon a középső pitvart, a mely az Úrnak háza előtt vala; mert ott szerze égőáldozatokat és hálaadóáldozatok kövéreit; mert a rézoltárra, • a melyet Salamon készíttete, nem fér vala az égőáldozat, az ételáldozat és a hálaadóáldozat kövére.• rész 4,1.  
   ⁸És Salamon ünnepet szerze ebben az időben hét napig, és vele együtt az egész Izráel, nagy gyülekezet, mely összegyülekezék Hámáttól fogva • az Égyiptom patakáig.• Józs. 13,3.  
   ⁹A nyolczadik napon pedig gyülekezést tartának, mert az oltár felszentelését hét napon át végezték és az ünnepet is hét • napon.• 1Kir. 8,65.  
   ¹⁰A hetedik hónapnak huszonharmadik • napján elbocsátá a népet sátoraikba, vígan és megelégedve mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr Dáviddal, Salamonnal és az ő népével Izráellel.• 3Móz. 23,24-36.  
   ¹¹És Salamon bevégezé • az Úr házát és a királyi palotát, s mindazt, a mit magában elhatározott Salamon, hogy megcsinál az Úr házában és a maga házában; szerencsésen † bevégezé.• 1Kir. 6,1.  38.  7,1.  9,15.  † 1Krón. 28,20.  
   ¹²Megjelenék pedig az Úr Salamonnak azon éjjel, s monda néki: Meghallgattam • a te könyörgésedet, és e † helyet magamnak áldozat házául választottam.• rész 6,12-42.  † 5Móz. 12,5.  
   ¹³Ímé, a mikor az eget • bezárandom, hogy ne legyen eső; és a mikor parancsolok a sáskának, hogy a földet megemészsze; vagy a mikor döghalált bocsátandok az én népemre:• rész 6,40.  1Kir. 9,3-5.  
   ¹⁴És megalázza magát az én népem, a mely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arczomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket.
   ¹⁵Most már az én szemeim nyitva lesznek, és füleim figyelmesek lesznek e helyen a könyörgésre.
   ¹⁶Most választottam és megszenteltem e házat, hogy az én nevem abban legyen mindörökké, és ott lesznek az én szemeim és az én szívem mindenkor.
   ¹⁷És ha te előttem járándasz, a mint járt Dávid, a te • atyád, úgy cselekedvén mindenekben, a mint neked megparancsoltam, s az én rendelésimet és ítéletimet megtartándod:• 1Kir. 15,5.  
   ¹⁸Megerősítem a te birodalmad trónját, a mint megigértem volt Dávidnak, a te atyádnak, mondván: Nem • vétetik el a te nemzetségedből való férfiú az Izráel királyiszékiből.• 2Sám. 7,12-14.  
   ¹⁹De hogyha ti elszakadtok, s rendelésimet és • parancsaimat, a melyeket előtökbe adtam, elhagyjátok, s elmenvén, idegen isteneknek szolgálandotok és azok előtt meghajoltok:• 5Móz. 28,15-68.  
   ²⁰Kiszaggatom • őket az én földemből, a melyet adtam volt nékik: és ezt a házat, a melyet az én nevemnek szenteltem, orczám elől elvetem; tanulságul és példabeszédül adom őket minden nemzetségnek.• 2Kir. 25,4.  9,21.  
   ²¹És ezen a házon, • a mely felséges vala, minden elmenő álmélkodni fog, és azt mondja: Miért cselekedett így az Úr ezzel az országgal és ezzel a házzal?• Jer. 52,13.  14.  
   ²²És azt felelik: Azért, mert • elhagyták az Urat, atyáik Istenét, a ki őket kihozta volt Égyiptom földéből, és idegen istenekhez hajlottak, azokat imádták és azoknak szolgáltak; azért hozta reájok mind e veszedelmet.• 1Kir. 9,9.