A királyokról írt I. könyv

11 ¹Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Faraó leányán kivül • a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait,• 5Móz. 17,17.  
²Olyan népek közül, a kik felől azt mondotta volt az Úr az Izráel fiainak: Ne menjetek • hozzájok, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel.• 2Móz. 34,16.  5Móz. 7,3.  4.  
   ³És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták • az ő szívét.• rész 21,25.  5Móz. 7,4.  
   ⁴És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, a mint az ő atyjának, Dávidnak szíve.
   ⁵Mert Salamon követi vala Astoretet, a • Sídonbeliek istenét, és Milkómot, az Ammoniták útálatos bálványát.• Bir. 2,13.  
   ⁶És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei előtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő atyja.
   ⁷Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, • a Moábiták útálatos bálványának a hegyen, a mely Jeruzsálem átellenében van, és † Moloknak, az Ammon fiai útálatos bálványának.• 4Móz. 21,29.  Bir. 11,24.  † 3Móz. 18,21.  20,2.  
   ⁸És ekképen cselekedék Salamon mind az ő idegen feleségeivel, a kik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak.
   ⁹Megharaguvék azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az ő szíve az Úrtól, Izráel Istenétől, a ki • megjelent volt néki kétszer is,• rész 3,5.  9,2.  
   ¹⁰És azt parancsolta • volt néki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatját.• rész 6,12.  
   ¹¹Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem őrizted meg az én szövetségemet és az én rendelésimet, a melyeket parancsoltam néked: • elszakasztván elszakasztom tőled az országot, és adom a † te szolgádnak.• vers 30.  31.  rész 6,12.  12,16-19.  † rész 11,26.  12,20.  
   ¹²Mindazáltal míg élsz, nem cselekeszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétől szakasztom el azt.
   ¹³De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem • egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, a melyet magamnak választottam.• vers 32.  rész 12,20-24.  
   ¹⁴És ellenséget támaszta az Úr Salamonra, az Edombeli Hadádot, a ki az Edombeli királyi nemből való vala.
   ¹⁵Mert mikor Dávid az Edomiták ellen ment volt, és Joáb, a sereg fővezére elment volt a megöletteknek temetésére, és levágott • minden férfiú nemet Edomban, -• 2Sám. 8,14.  
   ¹⁶Mert hat hónapig volt ott Joáb az egész Izráellel, míg minden férfiúi nemet ki nem vesztett Edomban, -
   ¹⁷Akkor szaladott vala el Hadád és vele együtt valami Edomiták az ő atyjának szolgái közül ő vele, bemenvén Égyiptomba. Hadád pedig akkor még kis gyermek volt.
   ¹⁸Kik felkelvén Midiánból, menének Páránba, és melléjök vévén a Páránbeli férfiak közül, bemenének Égyiptomba a Faraóhoz, az Égyiptombeli királyhoz, a ki házat ada néki, és ételt, italt szolgáltata néki, és jószágot is ada néki.
   ¹⁹Igen kedvében lőn azért Hadád a Faraónak, úgyannyira, hogy feleségül adá néki az ő feleségének hugát, Táfnes királyasszonynak hugát.
   ²⁰És a Táfnes huga szülé néki Génubátot, az ő fiát, és elválasztá azt Táfnes a Faraó házában, és Génubát ott volt a Faraó házában, a Faraó fiai között.
   ²¹Mikor pedig Hadád meghallotta Égyiptomban, hogy Dávid elaludt az ő atyáival, és hogy Joáb is, a seregnek fővezére, meghalt, monda Hadád a Faraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el az én földembe.
   ²²És felele néki a Faraó: Mi nélkül szűkölködöl én nálam, hogy a te földedbe igyekezel menni? Felele az: Semmi nélkül nem szűkölködöm, de kérlek bocsáss el engem.
   ²³És támaszta az Isten néki más ellenséget is, Rézont, az Eljada fiát, a ki elfutott vala Hadadézertől, • a Sóbabeli királytól, az ő urától.• 2Sám. 8,3.  10,18.  
   ²⁴És hadakozó férfiakat gyűjtött maga mellé, és ő vala a sereg hadnagya, mikor megölé őket Dávid; azután Damaskusba menvén ott lakának, és uralkodának Damaskusban.
   ²⁵És ellensége volt Izráelnek Salamonnak egész életében, a nyomorúságon kivül, a melyet Hadád szerze, és gyűlölte Izráelt, és uralkodott Siriában.
   ²⁶Azután Jeroboám, • a Nébát fia, Seredából való Efrateus, - a kinek anyja Sérua, egy özvegy asszony volt - a Salamon szolgája emelte fel kezét a király ellen.• 2Krón. 13,6.  7.  
   ²⁷Annak pedig, a miért felemelte kezét a király ellen, ez volt az oka: Mikor Salamon megépítette Millót, és berakatta az ő atyjának, a Dávid városának romlását;
   ²⁸Jeroboám erős férfiú vala; és látván Salamon, hogy az ő szolgája az ő dolgában szorgalmatos, reá bízá a József háza • gondviselésének egész terhét.• 1Móz. 48,1.  5.  
   ²⁹És történt ebben az időben, hogy mikor kiment egyszer Jeroboám Jeruzsálemből, találkozék az úton Ahijával, a Silóbeli prófétával, és rajta új köpönyeg volt, és csak ketten valának a mezőn együtt.
   ³⁰És megragadván Ahija az új ruhát, a mely azon volt, hasítá azt tizenkét • részre.• rész 12,15.  
   ³¹És monda Jeroboámnak: Vedd el magadnak a tíz részt; mert ezt mondja az • Úr, Izráel Istene: Ímé elszakasztom ez országot Salamon kezétől, és néked adom a tíz nemzetséget;• vers 11.  
   ³²Egy nemzetséget hagyok • pedig ő nála az én szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálem városáért, a melyet magamnak választottam az Izráel minden nemzetségei közül,• vers 12.  13.  
   ³³Még pedig azért, mert elhagytak engem, és imádták Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Kámost, a Moábiták istenét, és Milkomot, az Ammon fiainak istenét, és nem jártak az én utaimban, hogy azt cselekedték volna, a mi tetszett volna az én szemeimnek: az én rendelésimet és végzéseimet, a mint Dávid, az ő atyja.
   ³⁴De nem veszem el az egész birodalmat az ő kezétől, hanem akarom, hogy fejedelem legyen életének minden idejében, • Dávidért az én szolgámért, a kit választottam; mivelhogy megőrizte az én parancsolatimat és rendeléseimet;• 2Sám. 7,12.  15.  
   ³⁵Hanem az ő fiának • kezétől már elveszem a királyságot, és néked adom azt, tudniillik a tíz nemzetséget.• rész 12,17.  19.  
   ³⁶Az ő fiának pedig egy nemzetséget adok, hogy Dávidnak, az én szolgámnak legyen előttem • szövétneke mindenkor Jeruzsálemben, a városban, a melyet magamnak választottam, hogy ott helyheztessem az én nevemet.• Zsolt. 132,17.  
   ³⁷Téged pedig felveszlek, és uralkodol mindenekben a te lelkednek kívánsága szerint, és király lész • az Izráelen.• rész 12,20.  
   ³⁸És ha te minden • parancsolatimnak engedéndesz, és járándasz az én utaimban, és azt cselekedénded, a mi tetszik nékem, megőrizvén az én rendelésimet és parancsolatimat, a mint Dávid, az én szolgám cselekedett: én veled leszek, és építek néked állandó házat, a mint Dávidnak építettem, és néked adom az Izráelt.• rész 9,4.  5.  
   ³⁹És • megsanyargatom ezért a Dávid magvát: de még sem † örökre.• 2Sám. 7,14.  † Mik. 5,2-4.  
   ⁴⁰Igyekezik vala pedig Salamon megölni • Jeroboámot; ezért felkelvén Jeroboám, futa † Égyiptomba, Sésákhoz, az Égyiptombeli királyhoz, és ott volt Égyiptomban, Salamon haláláig.• vers 11.  31.  † rész 14,25.  26.  
   ⁴¹Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, a melyeket cselekedett, és bölcsesége avagy nem írattattak-é meg a Salamon • cselekedeteiről írott könyvben?• 2Krón. 9,29.  
   ⁴²Az az idő pedig, a melyben uralkodott Salamon Jeruzsálemben az egész Izráelen: negyven • esztendő.• 2Krón. 9,30.  31.  
   ⁴³És elaluvék Salamon az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyjának, Dávidnak • városában. És Roboám, az ő fia uralkodék helyette.• 2Sám. 5,6.  9.