83
1Végig, sajtókra, zsoltár Kóre fiainak.
2Mely kellemesek a te hajlékaid, erők Ura!
3Kivánkozik és eped lelkem az Úr tornáczai után. Szivem és testem örvendeznek az élő Istenben.
4Mert a veréb talál magának házat, és a gerlicze fészket, hova fiait helyezze, – én a te oltáraidat, erők Ura, királyom és Istenem!
5Boldogok, kik a te házadban laknak, Uram! örökön örökké dicsérnek tégedet.
6Boldog a férfiú, kinek tőled vagyon segítsége. Fölmenetekről gondolkodik szivében,
7a könyhullatások völgyén, ama helyre, melyet magának kitűzött.
8Mert áldást ad a törvényszerző, erényről erényre mennek, míg meglátják az istenek Istenét Sionban.
9Erők Ura Istene! hallgasd meg imádságomat; vedd füleidbe, Jákob Istene!
10Mi oltalmazó Istenünk! tekints és nézz a te fölkented orczájára;
11mert jobb egy nap a te tornáczaidban ezereknél. Inkább akarok utolsó lenni az én Istenem házában, mint lakni a bűnösök hajlékiban.
12Mert Isten az irgalmasságot és igazságot szereti; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr;
13nem vonja meg a jókat azoktól, kik ártatlanságban járnak. Oh erők Ura! boldog ember az, ki benned bízik.