Mózes IV. könyve. Numeri

36 ¹Eljövének pedig Gálaád nemzetségének fejedelmei, ki Makirnak, Manasszes fiának fia volt, József fiainak törzsökéből; és szólának Mózesnek, Izrael fejedelmei előtt, és mondák:Móz. IV. 27,1  ²Neked, urunknak megparancsolá az Úr, hogy a földet sors által oszszd el Izrael fiainak, és hogy Szalfaad atyánkfia leányainak add az ő atyjokat illető örökséget;
   ³kiket ha más nemzetségbeli emberek vesznek feleségűl, követni fogja őket birtokuk, és más nemzetségre szállván, örökségünk megkisebbűl;
   ⁴és így, mikor az örvendetes év, vagyis a szabadúlás ötvenedik esztendeje eljő, a sorssal tett osztály összezavartatik, és egynek öröksége másra száll.
   ⁵Felelé Mózes Izrael fiainak, és az Úr parancsából mondá: Igazán szólott József fiainak nemzetsége;
   ⁶és ezen törvényt az Úr mondotta Szalfaad leányairól: Menjenek férjhez, a kikhez akarnak, de csak nemzetségökbeli emberekhez,
   ⁷hogy ne szálljon Izrael fiainak birtoka nemzetségről nemzetségre. Azért minden férfi önnemzetségéből és rokonságából vegyen feleséget;Tób. 7,14  ⁸és minden leány önnemzetségebeli férfiúhoz menjen, hogy az örökség megmaradjon a nemzetségekben,
   ⁹és a nemzetségek össze ne vegyíttessenek, hanem úgy maradjanak,
   ¹⁰a mint az Úrtól elválasztattak. És úgy cselekvének Szalfaad leányai, a mint nekik parancsolva volt;
   ¹¹és férjhez menének Malaa és Tersza, Hegla és Melka és Noa atyjok bátyjának fiaihoz,
   ¹²Manasszes nemzetségéből, ki József fia volt; és az örökség, mely nekik adatott vala, megmaradt atyjok nemzetségénél és családjánál.
   ¹³Ezek a parancsok és itéletek, melyeket az Úr Mózes által parancsolt Izrael fiainak Moáb mezőségein, a Jordán mellett, Jerikónak átellenében.