Mózes IV. könyve. Numeri

35 ¹Ezeket is mondá az Úr Mózesnek Moáb mezőségein, a Jordán mellett, Jerikó ellenében:
²Parancsold meg Izrael fiainak, hogy adjanak birtokaikból a levitáknakJóz. 21,2  ³városokat lakásra, és azoknak környékét köröskörűl; hogy ők lakjanak a városokban, és a környék legyen a juhoknak és barmoknak;
   ⁴mely a városok falaitól köröskörűl ezer lépésnyire terjedjen ki.
   ⁵Napkelet felé kétezer könyöknyi legyen, és dél felé hasonlóképen kétezer legyen, a tenger felé is, mely napnyugatra néz, ugyanazon mértékű legyen, az éjszaki részre is hasonló tért foglaljon el; a városok középett legyenek, és a környék kivűl.
   ⁶A városok közől pedig, melyeket a levitáknak adtok, hat legyen elválasztva a menekvők oltalmára, hogy azokba fusson, a ki vért ont; és ezeken kivűl még negyvenkét várost (adjatok nekik),Móz. II. 21,13 Móz. V. 4,41  19,2 Józ. 20,2  ⁷azaz mindössze negyvennyolczat környékével együtt.
   ⁸És ezen városokat adjátok Izrael fiainak birtokaiból; azoktól, kiknek több vagyon, többet vegyetek; és a kiknek kevesebb, kevesebbet; kiki örökségének mértéke szerint adjon városokat a levitáknak.
   ⁹És mondá az Úr Mózesnek.
   ¹⁰Szólj Izrael fiainak, és mondd nekik: Mikor átmentek a Jordánon Kanaán földére,
   ¹¹határozzátok meg, mely városoknak kelljen lenni a menekvők oltalmára, kik nemakarva vért ontanak.
   ¹²Ha a szökevény azokba fut, a megöltnek rokona meg nem ölheti őt, míg a sokaság elé nem áll, és ügye el nem itéltetik.
   ¹³A városok közől pedig, melyek a menekvők oltalmára elválasztatnak,Móz. V. 4,41 Józ. 20,7.8  ¹⁴három legyen a Jordánon innét, és három Kanaán földén,
   ¹⁵mind Izrael fiai, mind a jövevények és idegenek számára, hogy azokba fusson, a ki nemakarva vért ont.
   ¹⁶Haki fegyverrel vág, és elhal a ki megvágatott: gyilkosságban vétkes, amaz is haljon meg.
   ¹⁷Ha kővel hajít, és a meghajított elhal, hasonlóképen büntettessék.
   ¹⁸Ha valaki fával üttetik meg, és elhal, az ütőnek vérével álljanak boszút érte.
   ¹⁹A megöltnek rokona megölheti a gyilkost; mihelyt elékapja őt, megölheti.
   ²⁰Ha gyűlölségből valaki embert taszít le, vagy orozva hajít rá valamit,Móz. V. 19,11  ²¹vagy ellensége lévén, kézzel üti meg, és amaz elhal: az ütő gyilkosságban vétkes, a megöltnek rokona, mihelyest találja őt, megölheti.
   ²²Hogyha véletlenűl, és gyülölség
   ²³és ellenségeskedés nélkül cselekszik valamit ezek közől,
   ²⁴és a nép hallomására bebizonyúl, és a dolog meghányatik a gyilkos és a vérrokon között:
   ²⁵az ártatlant szabadítsák meg a boszúálló kezéből, és vigyék vissza törvény szerint azon városba, melybe futott vala, és maradjon ott, míg meghal a főpap, ki szent olajjal fölkenetett.
   ²⁶Ha a gyilkos azon városok határain kivűl találtatik, melyeket a számkivetetteknek rendeltek,
   ²⁷és megöletik attól, ki a vérnek boszúállója, vétek nélkül leszen, a ki őt megöli;
   ²⁸mert az elfutottnak a főpap haláláig a városban kellett volna maradnia. Miután pedig az meghal, a gyilkos térjen vissza földére.
   ²⁹Ezek örök törvények lesznek minden lakhelyeteken.
   ³⁰A gyilkos, tanúk vallomása után büntettessék meg. Egynek tanubizonyságára senki se itéltessék el.
   ³¹Ne vegyetek váltságot attól, ki vérben bűnös, azonnal maga haljon meg.
   ³²A számkivetettek és elfutottak, a főpap halála előtt, városaikba semmiképen vissza nem térhetnek;
   ³³hogy meg ne fertőztessék lakóföldeteket, mely az ártatlanok vére által tisztátalanná lesz; és különben meg nem tisztúlhat, hanem csak annak vérével, a ki más vérét ontotta.Móz. I. 9,6  ³⁴És így tisztíttatik meg örökségtek, melyben én köztetek lakom; mert én vagyok az Úr, ki Izrael fiai között lakom.