Mózes IV. könyve. Numeri

32 ¹Rúben és Gád fiainak pedig sok marhájok vala, és a marhákban számlálhatlan vagyonuk. És Jázer és Gálaád földét alkalmatosnak találván a baromtartásra,Móz. V. 3,12  ²Mózeshez és Eleazar paphoz és a sokaság fejedelmeihez menének, és mondák:
   ³Atarót és Díbon, Jázer és Nemra, Heszebon és Eleále, Szábán és Nébo és Beon,
   ⁴azon föld, melyet az Úr megvert Izrael fiai előtt, termékeny tartomány baromtartásra, és nekünk, szolgáidnak, igen sok marhánk vagyon;
   ⁵könyörgünk azért, ha kedvet találtunk előtted, add nekünk, szolgádinak azt birtokúl, és ne vígy minket át a Jordánon.
   ⁶Felelé nekik Mózes: Vajjon atyátokfiai hadba menjenek-e, és ti itt üljetek?
   ⁷Miért forditjátok el Izrael fiainak elméjét, hogy ne merjenek átmenni azon helyre, melyet az Úr nekik adni fog?
   ⁸Nem így cselekedtek-e atyáitok, mikor elküldöttem őket Kádeszbarnéből a föld kémlésére?
   ⁹És midőn a szőlőgerezd völgyéig jutottak, megszemlélvén az egész tartományt, elforditák Izrael fiainak szivét, hogy ne menjenek be azon határokba, melyeket az Úr nekik adott.Móz. IV. 13,24  ¹⁰Ki haragra gerjedve, megesküdött, mondván:Móz. IV. 14,29  ¹¹Nem látják meg ez emberek, kik feljöttek Egyiptomból, húsz esztendőstől és följebb, azon földet, melyet esküvéssel igértem vala Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak; mert nem akartak engem követni,
   ¹²kivéve a cenezeus Kálebet, Jefone fiát, és Józuét, Nun fiát; ezek teljesítették akaratomat.
   ¹³És megharaguván az Úr Izrael ellen, negyven esztendeig bujdostatá őket a pusztában, míg megemészteték az egész nemzedék, mely gonoszat cselekedett vala az ő színe előtt.
   ¹⁴És ime, úgymond tovább, ti támadtatok atyáitok helyett, bűnös emberek fajzatai és maradékai, hogy nagyobbítsátok az Úr haragját Izrael ellen.
   ¹⁵Hogyha nem akarjátok őt követni, a pusztában hagyja a népet, és ti lesztek okai mindenek halálának.
   ¹⁶Amazok pedig oda közelgetvén, mondák: A juhoknak aklokat építünk, és a barmoknak istállókat, gyermekeinknek erős városokat;
   ¹⁷mi magunk pedig fölfegyverkezvén és fölkészűlvén, Izrael fiai előtt megyünk a hadba, míg beviszszük őket helyeikre. Gyermekeink, s a mi egyebünk van, legyenek kerített városokban, a lakosok leselkedései miatt.
   ¹⁸Nem térünk vissza házainkba, míg nem bírják Izrael fiai örökségöket;
   ¹⁹nem is kivánunk semmit a Jordánon túl, mert immár van birtokunk annak keleti részén.
   ²⁰Mondá nekik Mózes: Ha megcselekszitek, a mit igértek, fölkészűlvén, menjetek harczra az Úr előtt.Józ. 1,14  ²¹és minden hadakozó férfiú fegyverrel menjen át a Jordánon, mig az Úr elveszti ellenségeit,
   ²²és meghódol neki az egész föld; akkor bűntelenek lesztek az Úr és Izrael előtt, és az Úrtól megnyeritek a tartományokat, melyeket kivántok.
   ²³Ha pedig, a mit mondotok, meg nem cselekszitek, kétségen kivűl vétkezni fogtok Isten ellen, és tudjátok meg, hogy bűnötök elér titeket.
   ²⁴Építsetek tehát városokat gyermekeiteknek, és aklokat s istállókat a juhoknak és barmoknak; és a mit fogadtatok, teljesítsétek.
   ²⁵És mondák Gád és Rúben fiai Mózesnek: Szolgáid vagyunk, megcselekeszszük, a mit urunk parancsol.Józ. 4,12  ²⁶Gyermekeinket és feleségeinket, juhainkat és barmainkat Gálaád városaiban hagyjuk;
   ²⁷mi pedig, szolgáid, mindnyájan fölkészűlvén, elmegyünk a hadba, a mint, uram, te mondod.
   ²⁸Parancsola tehát Mózes Eleazar papnak és Nun fiának, Józuenak, és a családok fejedelmeinek, Izrael nemzetségei szerint, és mondá nekik:
   ²⁹Ha átmennek Gád és Rúben fiai veletek a Jordánon, fölfegyverkezvén mindnyájan a hadba az Úr előtt, és meghódol nektek a föld: adjátok nekik birtokúl Gálaádot.Móz. V. 3,12 Józ. 13,8  22,4  ³⁰Ha pedig nem akarnának átmenni fölfegyverzetten veletek Kanaán földére: közöttetek nyerjenek lakóhelyeket.
   ³¹Felelének Gád és Rúben fiai: A mint szólott az Úr az ő szolgáinak, úgy fogunk cselekedni;
   ³²mi magunk fölfegyverkezvén, elmegyünk az Úr előtt Kanaán földére, és kijelentjük, hogy birtokunkat már elvettük a Jordánon innét.
   ³³Mózes tehát Gád és Rúben fiainak, és Manasszes, József fia fél nemzetségének adá Széhon, az amorreus király országát, és Óg, a bászáni király országát, és azok földét annak városaival köröskörűl.Józ. 22,4  ³⁴És fölépíték Gád fiai Díbont és Atarótot és Aroert,
   ³⁵Etrotot és Szófánt, Jázert és Jekbaát,
   ³⁶Betnemrát és Betaránt, erős városokat, és aklokat juhaiknak.
   ³⁷Rúben fiai pedig fölépíték Heszebont és Elealét és Kariataimot,
   ³⁸Nábót és Baalmeont, elváltoztatván neveiket, Szabamát is; neveket adván a városoknak, melyeket épitettek vala.
   ³⁹Makirnak, Manasszes fiának fiai pedig elmenének Gálaádba, és elpusztíták azt, megölvén lakóit, az amorreusokat.Móz. I. 50,22  ⁴⁰Mózes tehát Gálaád földét Manasszes fiának, Makirnak adá, ki abban lakék.
   ⁴¹Jair pedig, Manasszes fia elméne, és elfoglalá annak faluit, melyeket Jair-havótnak, azaz Jair faluinak neveze.
   ⁴²Nóbé is elméne, és megvevé Kánátot annak faluival, és nevezé azt maga nevéről Nóbénak.