Mózes IV. könyve. Numeri

31 ¹És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
²Állj boszút elébb Izrael fiaiért a madianitákon, és úgy takaríttatol majd a te népedhez.
   ³És Mózes mindjárt: Fegyverezzetek föl, úgymond, férfiakat közőletek a viadalra, kik az Úrért boszút álljanak a madianitákon.Móz. IV. 25,17  ⁴Ezer férfiú választassék Izrael mindenik nemzetségéből, kik a hadba küldessenek.
   ⁵És adának mindenik nemzetségből ezret, azaz tizenkét ezret harczra fölkészitve.
   ⁶Kiket Mózes Eleazar pap fiával, Fineeszszel külde el; a szent edényeket is, és riadóra a harsonákat is neki adá.
   ⁷És miután megvíttak a madianitákkal, és legyőzték őket, mind megölék a férfiakat,
   ⁸és azok királyait is, Évit és Recemet, Szurt és Hurt és Rebét, a nemzetnek öt fejedelmét; Beor fiát, Balaámot és megölék karddal.Józ. 13,21  ⁹És fogságra vivék azok asszonyait és gyermekeit, minden barmait és minden jószágait, a mit csak találhattak, zsákmányúl vivék.
   ¹⁰Mind a városokat, mind a falukat és lakhelyeket tűz emészté meg.
   ¹¹És elvivék a zsákmányt, és mind a mit kézre kerítettek vala, mind emberekből, mind barmokból,
   ¹²és vivék Mózeshez és Eleazar paphoz és Izrael fiainak egész közönségéhez; a többi eszközöket pedig a táborba vivék, Moáb mezőségeire, a Jordán mellett, Jerikónak átellenében.
   ¹³Kimenének pedig Mózes és Eleazar pap és a gyülekezet minden fejedelme eléjök a táboron kivűl;
   ¹⁴és megharagudván Mózes a hadsereg fejedelmeire, ezredeseire és századosaira, kik a hadból jöttek vala,
   ¹⁵mondá: Miért tartottátok meg az asszonyokat?
   ¹⁶Nem ezek csalták-e meg Izrael fiait Balaám sugallására, és vétekbe ejtettek titeket az Úr ellen Fogor bűnével, melyért a nép meg is veretett?Móz. IV. 25,18  ¹⁷Azért öljétek meg mind, a mi férfinemű, még a gyermekeket is; és az asszonyokat, kik férfiakat ismertek közösűléssel, öljétek meg;Birák 21,11  ¹⁸a leányokat pedig és mind a szűz asszonyokat tartsátok magatoknak;
   ¹⁹és maradjatok a táboron kivűl hét napig. A ki embert öl, vagy a megöltet illeti, tisztíttassék meg harmad- és hetednapon.
   ²⁰És minden zsákmány, akár ruha legyen, akár edény, akár egyébre készített eszköz, kecskebőrből és szőrből és fából, tisztíttassék meg.
   ²¹És Eleazar pap a hadi férfiaknak, kik harczoltak vala, így szóla: Ez a törvény rendelete, melyet parancsolt az Úr Mózesnek:Móz. III. 6,28  11,33  15,12  ²²Az arany és ezüst, a réz és vas, a fekete és fehér ón,
   ²³és minden, a mi átmehet a lángon, tűzzel tisztíttassék meg; a mi pedig a tüzet ki nem állja, a tisztúlás vizével szenteltessék meg;
   ²⁴és mossátok meg ruháitokat hetedik napon, és megtisztúlván, menjetek azután a táborba.
   ²⁵És mondá az Úr Mózesnek:
   ²⁶Vegyétek számba összeségét azoknak, a miket zsákmányoltak, embertől baromig, te és Eleazar pap és a község fejedelmei;
   ²⁷és oszd el a zsákmányt egyaránt azok között, kik harczoltak, kimenvén a hadba, és a többi egész sokaság között;
   ²⁸és különözz el az Úrnak részt azokból, kik harczoltak és a hadban voltak, ötszáz lélek közől egyet, mind az emberekből, mind a marhákból és szamarakból és juhokból,
   ²⁹és add Eleazar papnak, mert ezek az Úr első ajándékai.
   ³⁰Izrael fiainak másik feléből is vedd az ötvenedik fejet, az emberekből és marhákból, a szamarakból és juhokból és minden baromból, és add azt a levitáknak, kik az Úr hajléka őrizetében vigyáznak.
   ³¹És úgy cselekvének Mózes és Eleazar, a mint parancsolta vala az Úr.
   ³²Vala pedig a zsákmány, melyet a hadsereg nyert, hatszáz hetvenötezer juh,
   ³³hetvenkétezer szarvasmarha,
   ³⁴hatvanegyezer szamár,
   ³⁵asszonynemű emberek, kik férfiakat nem ismertek, harminczkétezeren.
   ³⁶És a félrész azoknak adaték, kik a harczon voltak: háromszáz harminczhétezer ötszáz juh,
   ³⁷melyekből az Úr részére leszámíttatott hatszáz hetvenöt juh;
   ³⁸és a harminczhatezer marhából hetvenkét tulok;
   ³⁹a harminczezer ötszáz szamárból hatvanegy szamár,
   ⁴⁰a tizenhatezer ember-lelkekből az Úr részére harminczkét lélek jutott.
   ⁴¹És Mózes az Úr első ajándékainak számát Eleazar papnak adá, a mint neki meg vala parancsolva,
   ⁴²Izrael fiainak azon felerészéből, melyet elkülönzött azoktól, kik a harczban voltak.
   ⁴³A félrészből pedig, mely a többi sokaságnak jutott, vagyis a háromszáz harminczhétezer juhból,
   ⁴⁴és a harminczhatezer marhából,
   ⁴⁵és a harminczezer ötszáz szamárból,
   ⁴⁶és a tizenhatezer emberből,
   ⁴⁷elvéve Mózes az ötvenedik fejet, és a levitáknak adá, kik vigyáznak vala az Úr hajlékában, a mint az Úr parancsolta vala.
   ⁴⁸És Mózeshez járúlván a had fejedelmei, és az ezredesek és századosok, mondák:
   ⁴⁹Mi, a te szolgáid, számbavettük a hadakozókat, kik kezünk alatt voltak, és csak egy sem hiányzott;
   ⁵⁰ezért az Úr ajándékai közé hozza mindenikünk, a mi aranyat találhattunk a zsákmányban: térdkötőket és karpereczeket, gyürűket és karékességeket és nyaklánczokat, hogy könyörögj érettünk az Úrnál.
   ⁵¹És elfogadá Mózes és Eleazar pap mind az aranyat különféle műkészítményben,
   ⁵²tizenhatezer hétszáz ötven siklusnyi nehézségűt, az ezredesektől és századosoktól.
   ⁵³Mert a mit kiki zsákmányúl kapott, övé vala.
   ⁵⁴És elvévén azt, bevivék a bizonyság hajlékába Izrael fiainak emlékezetűl az Úr előtt.