Mózes IV. könyve. Numeri

13 ¹És elméne a nép Haszerótból, sátorokat vonván Fárán pusztájában.
²És ott szóla az Úr Mózesnek, mondván:
   ³Küldj férfiakat, kik szemléljék meg Kanaán földét, melyet adok Izrael fiainak, minden nemzetségből egyet-egyet a fejedelmek közől.
   ⁴Megcselekvé Mózes, mit az Úr parancsolt vala, Fárán pusztájából küldvén főembereket, kiknek nevei ezek:Móz. V. 1,22  9,23  ⁵Rúben nemzetségéből Szamuát, Zekur fiát.
   ⁶Simeon nemzetségéből Szafatot, Huri fiát.
   ⁷Júda nemzetségéből Kálebet, Jefóne fiát.
   ⁸Isszakar nemzetségéből Igalt, József fiát.
   ⁹Efraim nemzetségéből Ozeet, Nun fiát.
   ¹⁰Benjamin nemzetségéből Faltit, Rafu fiát.
   ¹¹Zebulon nemzetségéből Geddielt, Szódi fiát.
   ¹²József nemzetségéből, Manasszes ágából Gaddit, Szúzi fiát.
   ¹³Dán nemzetségéből, Ammielt, Gemalli fiát.
   ¹⁴Áser nemzetségéből Stúrt, Mihály fiát.
   ¹⁵Neftali nemzetségéből Nahabit, Vapszi fiát.
   ¹⁶Gád nemzetségéből Guelt, Maki fiát.
   ¹⁷Ezek azon férfiak nevei, kiket Mózes küldött a földet kémlelni; és nevezé Ozeet, Nun fiát, Józuének.Zsid. 4,8  ¹⁸Elküldé tehát őket Mózes, Kanaán földét megszemlélni, és mondá nekik: Menjetek föl a déli részre; és midőn a hegyekre jutandotok,
   ¹⁹szemléljétek meg a földet, minémű az, és a népet, mely annak lakója, ha erős-e vagy erőtlen? ha kevés számú-e vagy sok?
   ²⁰maga a föld jó-e vagy rosz? a városok minők? kővel kerittettek-e, vagy kerités nélküliek?
   ²¹a föld kövér-e vagy sovány? erdős-e vagy fa nélkül van? Erősödjetek meg, és hozzatok nekünk a föld gyümölcseiből. Oly idő vala pedig, mikor már a koránérő szőlőből ehettek,
   ²²És midőn fölmentek, megkémlék a földet, Szin pusztájától kezdve, Rohobig, Emat mentében.
   ²³És fölmenének délre, és jutának Hebronba, hol Énák fia, Akiman és Sziszai és Tolmai valának; mert Hebron hét esztendővel előbb építtetett Tanisznál, Egyiptom városánál.Józ. 15,14  ²⁴És elmenvén a szőlőgerezd patakáig lemetszének egy szőlővesszőt gerezdestűl, melyet rúdon vive két férfiú; hozának gránátalmáiból is, fűgéiből is azon helynek,Móz. V. 1,24  ²⁵mely Nehel-eszkolnak, azaz szőlőgerezd patakának neveztetik vala, azért, hogy szőlőgerezdet vittek onnan Izrael fiai.
   ²⁶És visszatérvén a föld kémei negyven nap után, körűljárván az egész tartományt,Móz. V. 1,24  ²⁷jövének Mózeshez és Áronhoz és Izrael fiainak egész közönségéhez Fárán pusztájába, mely Kádeszben vagyon. És szólván nekik és az egész sokaságnak, megmutaták a föld gyümölcseit;
   ²⁸és beszélének, mondván: Elmentünk a földre, melyre minket küldöttél vala, mely bizony tejjel és mézzel foly, mint e gyümölcsökből megismerhetni;
   ²⁹de igen erős lakói vannak, és kővel kerített nagy városai. Énák nemzetségét láttuk ott.
   ³⁰Az amalecíták délre laknak, a heteusok és jebuzeusok és amorreusok a hegységben; a kananeusok pedig a tenger mellett és a Jordán folyása körűl laknak.
   ³¹E közben Káleb lecsendesítvén a nép zúgolódását, mely Mózes ellen támad vala, mondá: Menjünk föl, és birjuk a földet, mert megvehetjük azt.
   ³²De a többiek, kik vele valának, mondák: Semmiképen sem mehetünk föl a néphez, mert erősebb nálunknál.
   ³³És a földet, melyet megszemléltek, gyalázák Izrael fiai előtt, mondván: A föld, melyet megkémlettünk, fölemészti lakóit; a nép, melyet láttunk, szálas termetű.
   ³⁴Ott láttunk nehány szörnyet is, Énák fiait az óriások neméből, kikhez hasonlítva, olyanoknak látszottunk, mint a sáskák.