6
1Jaj nektek, kik gazdagok vagytok Sionban, és bíztok Szamaria hegyében; fejedelmek, népek fejei, kik pompával mentek Izrael házába.
2Menjetek át, Kalanéba, és nézzetek körűl; onnan menjetek a nagy Ématba; és vonúljatok le a filiszteusok Getjébe, s mindezen országok legjavába; vajjon szélesb-e azok határa a ti határotoknál?
   3Kik bár elkülönítve vagytok a gonosz napra, mégis közelegtek a hamisság székéhez.
   4Kik elefántcsont-ágyakban alusztok, és bujálkodtok fekvőhelyeiteken; kik megeszitek a bárányt a nyájból, és a borjút a csordából;
   5kik zsoltárszó mellett énekeltek, – azt vélvén, hogy hangszerök olyan, mint Dávidé;
   6kik a bort csészékből iszszák, és legjobb kenettel kenetkeznek; de semmit sem törődnek József romlásával.
   7Azért az elköltözendők élén fognak ezennel elköltözni, és elvitetik a bujálkodók társasága.
   8Megesküdött az Úr Isten az ő lelkére, úgymond a seregek Ura Istene: Utálom én Jákob kevélységét, és házait gyűlölöm; és a várost kézbeadom lakóival együtt.Jerem. 51,14 
9És ha tíz férfiú marad egy házban, azok is meghalnak.
   10És ha valakit fölvesz rokona, hogy megégesse őt, és a csontokat kivigye a házból; és szól annak, ki a ház rejtekhelyén vagyon: Vajjon van-e még valaki nálad?
   11Ez felelni fogja: Nincsen. És mondja majd neki: Hallgass, és ne emlékezzél meg az Úr nevéről.
   12Mert íme az Úr parancsot ad; és megveri a nagy házat összeomlással, a kisebb házat repedésekkel.
   13Vajjon futhatnak-e kősziklákon a lovak, vagy szánthatni-e ott bivalyokon: hogy keserűséggé változtatjátok az itéletet, és az igazság gyümölcsét ürömmé?
   14Kik örűltök a semmin, és azt mondjátok: Vajjon nem a mi erőnkkel szerzettünk-e magunknak szarvakat?
   15Mert íme én támasztok ellenetek, Izrael háza, úgymond a seregek Ura Istene, nemzetet, mely megront titeket Émat bejövetelétől a puszta patakjáig.