26A hatodik hónapban pedig elküldte Isten Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe, 27egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek pedig Mária volt a neve. 28Az angyal belépve hozzá így szólt: „Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!” 29Mária megdöbbent ezekre a szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. 30Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! 31Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. 32Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, 33ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége.” 34Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?” 35Az angyal így válaszolt neki: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának. 36Íme, a te rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak, 37mert az Istennek semmi sem lehetetlen.” 38Ekkor így szólt Mária: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!” S ekkor eltávozott tőle az angyal.