Keresés a Bibliában

146 (145). ZSOLTÁR. A SEGÍTŐ ISTEN

146 1(Alleluja!) Dicsérd, lelkem, az Urat!
2Áldom az Urat, ameddig élek, dicsőítem Istent, ameddig vagyok.
3Ne építsetek a nagyokra, az emberre, aki nem tud segíteni!
4Az élet elhagyja, visszatér a porba, s odavan minden terve.
5Jó annak, akinek Jákob Istene a gyámola, aki az Úrba, Istenébe veti reményét,
6aki mindent alkotott: az eget és a földet, a tengert és minden élőlényét. Hűséges marad mindörökké,
7az elnyomottaknak igazságot szolgáltat, az éhezőknek kenyeret osztogat. Az Úr megszabadítja a foglyokat,
8az Úr megnyitja a vakok szemét, az Úr fölemeli a megalázottakat, az Úr szereti az igazakat,
9az Úr megőrzi az idegent, pártját fogja az özvegynek és árvának, de a gonosz ember útját zsákutcába viszi.

147 (146–147). ZSOLTÁR

10Az Úr király mindörökké, a te Istened, Sion, minden nemzedéken át!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF