IX. A ZSÁKMÁNY ÉS AZ OSZTOZKODÁS

Háború Midián ellen.

31 ¹Így szólt az Úr Mózeshez: ²„Állj bosszút a midiánitákon Izrael fiaiért! Aztán meg kell térned törzsed tagjaihoz.” ³Mózes tehát így szólt a néphez: „Néhányan közületek fegyverkezzenek föl, hogy hadba szálljanak a midiániták ellen, s így az Úr bosszúja utolérje a midiánitákat. ⁴Izrael fiainak minden törzséből egy ezrednek kell hadba vonulnia.” ⁵Így Izrael ezreiből tizenkétezer harcost állítottak ki, minden törzsből egy ezredet. ⁶S Mózes hadba küldte őket – minden törzsből ezret –, őket és Pinchászt, Eleazár fiát; ő vitte magával a szent edényeket és a harsonákat. ⁷Így kivonultak Midián ellen, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta, és minden férfit megöltek. ⁸A legyőzöttek közt megölték Midián királyait is, Evit, Rekemet, Curt, Hurt és Rebát, Midián öt királyát, sőt még Bileámot, Beor fiát is kardélre hányták. ⁹Akkor Izrael fiai fogságba hurcolták Midián asszonyait és gyermekeit, elhajtották barmaikat, nyájaikat, s elvitték mindenüket zsákmányul; ¹⁰városaikat és sátortáboraikat mind felgyújtották. ¹¹Összeszedték az összes szerzett holmit, a zsákmányul ejtett embereket és állatokat ¹²és a foglyokat meg a szerzett holmit, s a zsákmányt Mózes elé és Eleazár pap, valamint Izrael fiainak közössége elé vitték Moáb pusztájára, a táborba, Jerikó közelébe a Jordán mellé.

Az asszonyok sorsa és a zsákmány megtisztítása.

¹³Mózes és Eleazár pap, valamint a törzsek fejei eléjük mentek a táboron kívülre. ¹⁴Mózes haragra gerjedt a sereg vezérei és az ezredek és századok hadból hazatérő parancsnokai ellen. ¹⁵Mózes rájuk förmedt: „Csakugyan életben hagytatok minden asszonyt? ¹⁶Épp ők voltak azok, akik Bileám biztatására arra csábították Izrael fiait, hogy Peor kedvéért hűtlenül elhagyják az Urat, azért érte utol a vész az Úr közösségét. ¹⁷Tüstént öljétek meg az összes fiúgyermeket, s ugyanígy öljétek meg az összes olyan asszonyt is, aki már volt együtt férfival. ¹⁸De a fiatal lányokat, akik még nem voltak együtt férfival, hagyjátok magatoknak életben. ¹⁹Most hét napig itt maradtok a táboron kívül! Mindnyájatoknak, akik embert öltetek vagy halotthoz értetek, meg kell a harmadik és a hetedik napon tisztulnotok. ²⁰Ruhadarabjaitokat is tisztítsátok meg, s minden bőrből vagy kecskeszőrből készült holmitokat meg fából való tárgyatokat!” ²¹Eleazár pap pedig így beszélt a harcosokhoz, akik harcba vonultak: „Ez a törvény, amit az Úr Mózesnek szabott: ²²Az összes aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ónt és ólmot, ²³tehát mindent, ami kibírja a tüzet, tűzbe kell tartanotok, hogy tiszta legyen, majd tisztítóvízzel is meg kell tisztítanotok. Minden egyebet azonban, ami nem állja a tüzet, öblítsétek le vízzel. ²⁴Ha a hetedik nap kimossátok ruhátokat, tiszták lesztek, s bevonulhattok a táborba.”

A zsákmány elosztása.

²⁵Azt mondta az Úr Mózesnek: ²⁶„Vedd számba te és Eleazár pap, valamint a közösség törzseinek a fejei, amit emberben és állatban zsákmányul ejtettek, ²⁷azután fele-fele arányban oszd szét azok közt, akik hadba vonultak s harcoltak, és az egész közösség között. ²⁸A hadba vonult harcostól kérj ajándékot az Úrnak (adják oda) minden ötszázadik emberből, baromból, szamárból, juhból, kecskéből egyaránt. ²⁹A nekik jutó részből vedd el, s add át Eleazár papnak, mint az Úrnak felajánlott adományt. ³⁰Abból a részből azonban, amely Izrael fiainak jut, minden ötvenediket vedd el emberből, marhából, szamárból, juhból, kecskéből, azaz mindenféle állatból egyaránt, s az legyen a levitáké, akik az Úr hajlékának szolgálatát ellátják.” ³¹Mózes és Eleazár pap úgy tettek, ahogy az Úr Mózesnek parancsolta. ³²A zsákmány, ami maradt abból, amit a harcosok szereztek, 675 000 juhot, kecskét, ³³72 000 marhát ³⁴és 61 000 szamarat tett ki; ³⁵az emberek közül azoknak a lányoknak a száma, akik még nem voltak együtt férfival, összesen 32 000 lelket tett ki. ³⁶A fele rész azoknak jutott, akik hadba vonultak; szám szerint 337 500 juh és kecske – ³⁷az Urat megillető adomány 675-öt tett ki –, ³⁸36 000 marha – ebből az Urat megillető adomány 72 –, ³⁹30 500 szamár – belőle ajándék az Úrnak 61 –, ⁴⁰és 16 000 ember – közülük az Úrnak ajándékképpen 32 lélek. ⁴¹És Mózes az Urat megillető adományt Eleazár papra bízta, ahogy az Úr Mózesnek parancsolta. ⁴²Az Izrael fiaira eső rész, amelyet Mózes elkülönített a harcosok részétől, ⁴³tehát a közösség része 337 500 juhot, kecskét, ⁴⁴36 000 marhát, ⁴⁵30 500 szamarat ⁴⁶és 16 000 embert tett ki. ⁴⁷Az Izrael fiainak jutó részből Mózes kiemelte minden ötvenediket, az emberek közül éppúgy, mint az állatok közül, s átadta – ahogy az Úr Mózesnek parancsolta – a levitáknak, akik ellátták az Úr hajlékának szolgálatát.

Az áldozati adományok.

⁴⁸Akkor a seregek vezérei, az ezredek és századok parancsnokai Mózes elé járultak. ⁴⁹Így szóltak Mózeshez: „Szolgáid számba vették a hatalmuk alá tartozott harcosokat; közülük egyetlen ember sem hiányzik. ⁵⁰Ezért ajándékul hozzuk az Úrnak, hogy az Úr előtt tisztává váljunk, amit arany ékszerben zsákmányoltunk: karpereceket, karkötőket, gyűrűket, fülbevalókat és nyakláncokat.” ⁵¹Mózes és Eleazár pap átvették az aranyat és a művészien megmunkált tárgyakat. ⁵²Az arany, amit az ezredek és századok parancsnokai ajándékul átadtak az Úrnak, összesen 16 750 sékelt tett ki. ⁵³A közkatonák zsákmányoltak maguknak. ⁵⁴Mózes és Eleazár pap tehát átvették az ezredek és századok parancsnokaitól az aranyat, és a megnyilatkozás sátorába vitték, hogy az Úr mindig emlékezzék Izrael fiaira.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet