Keresés a Bibliában

IX. A ZSÁKMÁNY ÉS AZ OSZTOZKODÁS

Háború Midián ellen.

31 1Így szólt az Úr Mózeshez: 2„Állj bosszút a midiánitákon Izrael fiaiért! Aztán meg kell térned törzsed tagjaihoz.” 3Mózes tehát így szólt a néphez: „Néhányan közületek fegyverkezzenek föl, hogy hadba szálljanak a midiániták ellen, s így az Úr bosszúja utolérje a midiánitákat. 4Izrael fiainak minden törzséből egy ezrednek kell hadba vonulnia.” 5Így Izrael ezreiből tizenkétezer harcost állítottak ki, minden törzsből egy ezredet. 6S Mózes hadba küldte őket – minden törzsből ezret –, őket és Pinchászt, Eleazár fiát; ő vitte magával a szent edényeket és a harsonákat. 7Így kivonultak Midián ellen, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta, és minden férfit megöltek. 8A legyőzöttek közt megölték Midián királyait is, Evit, Rekemet, Curt, Hurt és Rebát, Midián öt királyát, sőt még Bileámot, Beor fiát is kardélre hányták. 9Akkor Izrael fiai fogságba hurcolták Midián asszonyait és gyermekeit, elhajtották barmaikat, nyájaikat, s elvitték mindenüket zsákmányul; 10városaikat és sátortáboraikat mind felgyújtották. 11Összeszedték az összes szerzett holmit, a zsákmányul ejtett embereket és állatokat 12és a foglyokat meg a szerzett holmit, s a zsákmányt Mózes elé és Eleazár pap, valamint Izrael fiainak közössége elé vitték Moáb pusztájára, a táborba, Jerikó közelébe a Jordán mellé.

Az asszonyok sorsa és a zsákmány megtisztítása.

13Mózes és Eleazár pap, valamint a törzsek fejei eléjük mentek a táboron kívülre. 14Mózes haragra gerjedt a sereg vezérei és az ezredek és századok hadból hazatérő parancsnokai ellen. 15Mózes rájuk förmedt: „Csakugyan életben hagytatok minden asszonyt? 16Épp ők voltak azok, akik Bileám biztatására arra csábították Izrael fiait, hogy Peor kedvéért hűtlenül elhagyják az Urat, azért érte utol a vész az Úr közösségét. 17Tüstént öljétek meg az összes fiúgyermeket, s ugyanígy öljétek meg az összes olyan asszonyt is, aki már volt együtt férfival. 18De a fiatal lányokat, akik még nem voltak együtt férfival, hagyjátok magatoknak életben. 19Most hét napig itt maradtok a táboron kívül! Mindnyájatoknak, akik embert öltetek vagy halotthoz értetek, meg kell a harmadik és a hetedik napon tisztulnotok. 20Ruhadarabjaitokat is tisztítsátok meg, s minden bőrből vagy kecskeszőrből készült holmitokat meg fából való tárgyatokat!” 21Eleazár pap pedig így beszélt a harcosokhoz, akik harcba vonultak: „Ez a törvény, amit az Úr Mózesnek szabott: 22Az összes aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ónt és ólmot, 23tehát mindent, ami kibírja a tüzet, tűzbe kell tartanotok, hogy tiszta legyen, majd tisztítóvízzel is meg kell tisztítanotok. Minden egyebet azonban, ami nem állja a tüzet, öblítsétek le vízzel. 24Ha a hetedik nap kimossátok ruhátokat, tiszták lesztek, s bevonulhattok a táborba.”

A zsákmány elosztása.

25Azt mondta az Úr Mózesnek: 26„Vedd számba te és Eleazár pap, valamint a közösség törzseinek a fejei, amit emberben és állatban zsákmányul ejtettek, 27azután fele-fele arányban oszd szét azok közt, akik hadba vonultak s harcoltak, és az egész közösség között. 28A hadba vonult harcostól kérj ajándékot az Úrnak (adják oda) minden ötszázadik emberből, baromból, szamárból, juhból, kecskéből egyaránt. 29A nekik jutó részből vedd el, s add át Eleazár papnak, mint az Úrnak felajánlott adományt. 30Abból a részből azonban, amely Izrael fiainak jut, minden ötvenediket vedd el emberből, marhából, szamárból, juhból, kecskéből, azaz mindenféle állatból egyaránt, s az legyen a levitáké, akik az Úr hajlékának szolgálatát ellátják.” 31Mózes és Eleazár pap úgy tettek, ahogy az Úr Mózesnek parancsolta. 32A zsákmány, ami maradt abból, amit a harcosok szereztek, 675 000 juhot, kecskét, 3372 000 marhát 34és 61 000 szamarat tett ki; 35az emberek közül azoknak a lányoknak a száma, akik még nem voltak együtt férfival, összesen 32 000 lelket tett ki. 36A fele rész azoknak jutott, akik hadba vonultak; szám szerint 337 500 juh és kecske – 37az Urat megillető adomány 675-öt tett ki –, 3836 000 marha – ebből az Urat megillető adomány 72 –, 3930 500 szamár – belőle ajándék az Úrnak 61 –, 40és 16 000 ember – közülük az Úrnak ajándékképpen 32 lélek. 41És Mózes az Urat megillető adományt Eleazár papra bízta, ahogy az Úr Mózesnek parancsolta. 42Az Izrael fiaira eső rész, amelyet Mózes elkülönített a harcosok részétől, 43tehát a közösség része 337 500 juhot, kecskét, 4436 000 marhát, 4530 500 szamarat 46és 16 000 embert tett ki. 47Az Izrael fiainak jutó részből Mózes kiemelte minden ötvenediket, az emberek közül éppúgy, mint az állatok közül, s átadta – ahogy az Úr Mózesnek parancsolta – a levitáknak, akik ellátták az Úr hajlékának szolgálatát.

Az áldozati adományok.

48Akkor a seregek vezérei, az ezredek és századok parancsnokai Mózes elé járultak. 49Így szóltak Mózeshez: „Szolgáid számba vették a hatalmuk alá tartozott harcosokat; közülük egyetlen ember sem hiányzik. 50Ezért ajándékul hozzuk az Úrnak, hogy az Úr előtt tisztává váljunk, amit arany ékszerben zsákmányoltunk: karpereceket, karkötőket, gyűrűket, fülbevalókat és nyakláncokat.” 51Mózes és Eleazár pap átvették az aranyat és a művészien megmunkált tárgyakat. 52Az arany, amit az ezredek és századok parancsnokai ajándékul átadtak az Úrnak, összesen 16 750 sékelt tett ki. 53A közkatonák zsákmányoltak maguknak. 54Mózes és Eleazár pap tehát átvették az ezredek és századok parancsnokaitól az aranyat, és a megnyilatkozás sátorába vitték, hogy az Úr mindig emlékezzék Izrael fiaira.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF