6Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi, aki meg eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszik, és ő is hálát ad az Istennek. 7Senki közülünk nem él önmagának, és senki nem hal meg önmagának. 8Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. 9Krisztus ugyanis azért halt meg és támadt fel, hogy halottnak, élőnek ura legyen.