¹¹Mint az aranyalmák ezüsttányérokon, éppen olyan a szó, amit jókor mondanak. ¹²Mint az aranygyűrű, s mint az arany ékszer, olyan a bölcs tanító a szófogadó fülnek. ¹³Mint a hűsítő hó aratás idején, olyan a hű követ annak, aki küldte, felüdíti az ura lelkét. ¹⁴Tornyosuló felhő és szél eső nélkül az, aki kérkedik, bár nincsen tehetsége. ¹⁵A türelem megenyhíti a fejedelmet, a szelíd beszéd megtöri a csontot. ¹⁶Ha mézet lelsz, csak annyit egyél, amennyi jólesik, különben torkig leszel vele és kiadod. ¹⁷Ritkán tedd lábadat más ember házába, különben jóllakik veled és meggyűlöl. ¹⁸Mint a harci pöröly, a kard és a hegyes nyíl, olyan, aki más ellen hamis vallomást tesz. ¹⁹Mint az odvas fog, és mint a roskatag láb, annyit ér a hűtlen, amikor bajban vagy. ²⁰Mint aki hideg napon leveti ruháját, mint amikor a sebre ecetet öntenek, olyan, aki összetört szív előtt nótázik. ²¹Ha ellenséged éhes, adj neki kenyeret, hogyha meg szomjas, adjál neki vizet! ²²Így izzó parazsat gyűjtesz a fejére, és majd megfizeti neked az Úr. ²³Az északról fújó szél esőt szokott hozni, a titkon suttogó nyelv megdöbbent arcokat. ²⁴Jobb a tető szegletében lakni, mint közös házban egy házsártos asszonnyal. ²⁵Mint a hűvös víz a kimerült embernek, olyan a jó hír távoli országból. ²⁶Mint a felkavart kút és a megromlott forrás, olyan az igaz, aki meginog a gonosz előtt. ²⁷Ha mézet eszel, a túl sok abból sem jó. Ne hagyd, hogy hízelgő szókkal megfogjanak! ²⁸Mint a lerombolt város, amelynek nincsen fala, olyan a férfi önuralom nélkül.

KNB SZIT STL BD RUF KG