24 ¹A gonosz emberekre ne nézz irigy szemmel, és ne vágyakozz velük együtt lenni! ²Az ilyenek szíve erőszakot tervez, az ajkuk meg csalárdságot beszél. ³Házat bölcsességgel lehet építeni, és okossággal kell megszilárdítani. ⁴A tudás tölti meg a kamrákat minden jóval, ami drága és kívánatos. ⁵Hatalmasabb a bölcs, mint az erős, az, aki okos, mint a jól megtermett. ⁶Számot vetve indíts háborút, sok tanácsadó viszi sikerre az ügyet. ⁷A bolondnak a bölcsesség korallból van, s a városkapunál ki sem nyitja a száját. ⁸Akinek az esze mindig a gonoszságon jár, azt bajkeverőnek hívják (az emberek). ⁹Bűn a balgaságnak gyalázatos tette, s az ember irtózik a gúnyolódótól. ¹⁰Ha elhagyod magad, akkor az erőd gyöngeséggé válik a nélkülözés napján. ¹¹Mentsd meg, akiket meghalni visznek, hozd vissza, akik úton vannak a halálba! ¹²Hogyha azt mondod: „Hisz nem tudtunk róla!”, aki a szíveket vizsgálja, az látja. Aki a lelked fölött őrködik, az tudja, és a tette szerint fizet az embernek. ¹³Egyél, fiam, mézet, mivelhogy az jó, és mert a lépesméz édes a torkodnak. ¹⁴Ilyen a bölcsesség ismerete a lelkednek, hogyha szert tettél rá, biztos a jövőd, és nem hiúsul meg a reménységed. ¹⁵Ne lesd, mint a gonosz, az igaznak házát, és ne pusztítsd el a nyugvóhelyét! ¹⁶Mert az igaz fölkel, ha hétszer esik is, de a gonosztevők esése végzetes. ¹⁷Hogyha ellenséged elbukik, ne örülj, ne ujjongjon szíved, amikor elbotlik. ¹⁸Hátha meglát az Úr és elítél érte, tőle meg elfordítja a haragját! ¹⁹A gonosztevők miatt ne gerjedj haragra, és a gonoszok miatt ne bosszankodj! ²⁰Mert nincsen jövője a gonosztevőnek, és a gonoszoknak lámpása kialszik! ²¹Fiam, tiszteld az Urat és a királyt; sem egyik, sem másik ellen ne lázadj fel! ²²Mert hirtelen pusztulás jöhet tőlük, és megsemmisíthet váratlanul mind a kettő.

IV. A BÖLCSEK MONDÁSAI GYŰJTEMÉNYÉNEK FOLYTATÁSA

²³Ezek a szavak is bölcsektől származnak: Ítélkezéskor nem jó részre hajolni. ²⁴Aki a bűnöshöz így szól: „Igazad van!”, azt szidják és átkozzák a népek. ²⁵De akik megfeddik, azok boldogulnak, és a jókívánság áldása száll rájuk. ²⁶Olyan, mintha ajka megcsókolt volna, aki válaszában őszintén szól hozzád. ²⁷Vállalkozásodat alapozd meg odakinn, készítsd elő kinn a szántóföldön, s aztán fogj hozzá házat építeni. ²⁸Ok nélkül ne tégy más ellen tanúságot! Ne vezess félre senkit az ajkaddal! ²⁹Ne mondd: „Ahogy ő tett, úgy teszek én is, megfizetek neki tetteihez mérten.” ³⁰Egy tohonya ember földje mellett jártam, és egy ostoba ember szőlejénél. ³¹Már teljesen fölverte a gyom, az egész felszínét bozót borította, és romokban hevert a kőkerítés. ³²Jól megnéztem, aztán eltöprengtem rajta, és ezt a tanulságot szűrtem le belőle: ³³Csak egy kicsit aludj, csak egy kicsit szunnyadj még, csak egy kicsit pihentesd a karodat, ³⁴akkor a szegénység, mint az útonálló, és a nélkülözés, mint a koldus, rád tör.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet