21
1A király szíve vízfolyás
az Úr kezében,
ahová akarja, oda irányítja.
2A maga útját minden ember jónak látja,
de az Úr a szívek vizsgálója.
3Azt tenni, ami jó és igazságos,
sokkal kedvesebb az Úrnak, mint az áldozat.
4A szemek kevélysége,
a szív pökhendisége,
a gonosz lámpása: bizony csupa bűn.
5A szorgalmas tervei
biztos nyereséget szereznek,
de a mohónak minden vágya csődbe vezet.
6Kincsnek halmozása hazudozó nyelvvel
a halált hajszolóknak szétfoszló kacatja.
7A rosszakat lerántja erőszakos tettük,
mert hisz nem hajlandók a helyeset tenni.
8A bűnbe esett ember útja tekervényes,
de a tisztának egyenes a tette.
9Jobb a tető szegletében lakni,
mint közös házban
egy házsártos asszonnyal.
10Gonoszságot áhít a gonosznak lelke,
más ember nem talál szemében irgalmat.
11Bűnhődnie kell a gonosznak,
hogy bölcs legyen a balga,
de a bölcs okul, ha felvilágosítják.
12Az igaz a gonosznak házát kioktatja,
amikor a gonoszokat gáncsolja a rosszban.
13Aki bedugja fülét, amikor kér a szegény,
maga is kér majd, de nem hallgatják meg.
14A titkos adomány csillapítja a haragot,
és a ruhába rejtett ajándék a dühöt.
15Igazságot tenni öröm az igaznak,
de nagy ijedelem a gonosztevőknek.
16A belátás útjáról letérő ember
a holt lelkek közt fog megpihenni.
17A szórakozni vágyó ember
szükséget szenved, nem gazdagszik meg,
aki a bort szereti meg az olajat.
18Az igazért a gonosz a váltságdíj,
a becsületes helyett az áruló.
19Jobb a sivatagban lakni,
mint olyan asszonnyal,
aki csak veszekszik és csak zsörtölődik.
20A bölcs lakásában van tartalék és olaj,
de a bolond ember ezt is,
azt is csak lenyeli.
21Aki komolyan törekszik
az igazságra és jóságra,
életet szerez és dicsőséget.
22A bölcs behatol az ellenség városába,
s ledönti az erődöt, amiben az bizakodott.
23Aki vigyáz a szájára meg a nyelvére,
megmenti életét a szorongatásoktól.
24A gőgös arcátlannak „gúnyolódó” a neve,
felfuvalkodottság a tettei rugója.
25A lustát megöli, amihez kedve van,
keze ugyanis megtagadja a munkát.
26A gonosz egyre csak áhítozik,
az igaz fukarság nélkül adakozik.
27Utálatot kelt a gonosz áldozata,
főképp hogyha aljas szándékkal hozza.
28Elpusztul a tanú, ha hazugságot vall,
de amit a fültanú mond, az maradandó.
29A gonosz férfi mogorva arcot vág,
az igaz egyenes irányt szab útjának.
30Nincs olyan bölcsesség,
nincs olyan tudomány,
s nincs olyan tanács,
amely megáll az Úr színe előtt.
31A csata napjára paripát nyergelnek,
ám a győzelmet az Úr adja.