21 1A király szíve vízfolyás az Úr kezében, ahová akarja, oda irányítja. 2A maga útját minden ember jónak látja, de az Úr a szívek vizsgálója. 3Azt tenni, ami jó és igazságos, sokkal kedvesebb az Úrnak, mint az áldozat. 4A szemek kevélysége, a szív pökhendisége, a gonosz lámpása: bizony csupa bűn. 5A szorgalmas tervei biztos nyereséget szereznek, de a mohónak minden vágya csődbe vezet. 6Kincsnek halmozása hazudozó nyelvvel a halált hajszolóknak szétfoszló kacatja. 7A rosszakat lerántja erőszakos tettük, mert hisz nem hajlandók a helyeset tenni. 8A bűnbe esett ember útja tekervényes, de a tisztának egyenes a tette. 9Jobb a tető szegletében lakni, mint közös házban egy házsártos asszonnyal. 10Gonoszságot áhít a gonosznak lelke, más ember nem talál szemében irgalmat. 11Bűnhődnie kell a gonosznak, hogy bölcs legyen a balga, de a bölcs okul, ha felvilágosítják. 12Az igaz a gonosznak házát kioktatja, amikor a gonoszokat gáncsolja a rosszban. 13Aki bedugja fülét, amikor kér a szegény, maga is kér majd, de nem hallgatják meg. 14A titkos adomány csillapítja a haragot, és a ruhába rejtett ajándék a dühöt. 15Igazságot tenni öröm az igaznak, de nagy ijedelem a gonosztevőknek. 16A belátás útjáról letérő ember a holt lelkek közt fog megpihenni. 17A szórakozni vágyó ember szükséget szenved, nem gazdagszik meg, aki a bort szereti meg az olajat. 18Az igazért a gonosz a váltságdíj, a becsületes helyett az áruló. 19Jobb a sivatagban lakni, mint olyan asszonnyal, aki csak veszekszik és csak zsörtölődik. 20A bölcs lakásában van tartalék és olaj, de a bolond ember ezt is, azt is csak lenyeli. 21Aki komolyan törekszik az igazságra és jóságra, életet szerez és dicsőséget. 22A bölcs behatol az ellenség városába, s ledönti az erődöt, amiben az bizakodott. 23Aki vigyáz a szájára meg a nyelvére, megmenti életét a szorongatásoktól. 24A gőgös arcátlannak „gúnyolódó” a neve, felfuvalkodottság a tettei rugója. 25A lustát megöli, amihez kedve van, keze ugyanis megtagadja a munkát. 26A gonosz egyre csak áhítozik, az igaz fukarság nélkül adakozik. 27Utálatot kelt a gonosz áldozata, főképp hogyha aljas szándékkal hozza. 28Elpusztul a tanú, ha hazugságot vall, de amit a fültanú mond, az maradandó. 29A gonosz férfi mogorva arcot vág, az igaz egyenes irányt szab útjának. 30Nincs olyan bölcsesség, nincs olyan tudomány, s nincs olyan tanács, amely megáll az Úr színe előtt. 31A csata napjára paripát nyergelnek, ám a győzelmet az Úr adja.