A Példabeszédek könyve

19 ¹Jobb a szegénynek,
ha tisztességben él,
mint a hamisnak, mert hiszen az bolond.
²Az esztelen vágy már egymagában is rossz,
de aki lábával siet, az félrelép.
³Az embernek balgasága rontja el az útját,
a szíve mégis az Urat hibáztatja.
⁴A gazdagság egyre több barátot szerez,
a szegényt meg elhagyja barátja.
⁵A hamis tanú nem marad büntetlen,
a hazugságot valló nem menekszik épen.
⁶A nemes kegyéért sokan törik magukat,
a bőkezű embernek mindenki barátja.
⁷Minden atyjafia gyűlöli a szegényt,
s a barátai még inkább kerülik.
A szavakat kergeti, de még ezt is hiába.
⁸Aki szert tesz okosságra, szereti életét,
aki hű marad a tudáshoz, az jól jár.
⁹A hamis tanú nem marad büntetlen,
aki hazugságot vall, az meghal.
¹⁰A balgának nem való a kényelmes élet,
a szolgának még kevésbé
a fejedelmek fölött uralkodni.
¹¹A férfit türelmessé teszi okossága,
de a legszebb benne, ha elnézi a hibákat.
¹²A király rosszkedve oroszlán morgása,
a jókedve meg harmat a növényen.
¹³A balga fiú örök bosszúság apjának,
a civódó asszony meg, mint a lyukas tető,
elűzi hazulról.
¹⁴A ház és a vagyon az ősök hagyatéka,
az okos feleség az Úr ajándéka.
¹⁵A lustaság bódult álomba andalít,
a henye lélek sorsa a koplalás.
¹⁶Aki megtartja a törvényt, megőrzi életét,
aki nem ad az (isteni) szóra,
annak meg kell halni.
¹⁷Aki megszánja a szegényt,
az Úrnak ad kölcsön,
és ő megfizeti a jótéteményét.
¹⁸Büntesd meg a fiad,
mert még van reménység,
de hogy meghaljon, azt ne kívánd neki.
¹⁹Az erőszak embere megbűnhődik,
s ha megkímélik, gyarapítja baját.
²⁰Hallgass a jó tanácsra és fogadd el az intést,
hogy a végén mégis bölcs lehessél!
²¹Mennyi terv van az embernek szívében!
De (csak) az maradandó,
amit az Úr határoz.
²²Az embert a jósága teszi kedvessé,
jobban szeretik a szegényt, mint a hazugot.
²³Az Úrnak félelme életben tart,
van mit ennie az embernek,
s nem kell rettegnie bajtól.
²⁴A lusta a kezét bemártja a tálba,
de a szájához már nem viszi vissza.
²⁵Ha verik a gúnyolódót, a balga is okul,
az okost csak intik, máris okosabb lesz.
²⁶Szégyen és gyalázat, ha a fiú
veri az apját és elkergeti az anyját.
²⁷Elég legyen már, fiam,
hogy hallgatod az intést,
és eltévelyedsz a bölcsesség szavától!
²⁸A semmirekellő tanú gúnyolja a törvényt,
és a gonosz szája a gazságot falja.
²⁹Készenlétben a bot a gúnyolódóknak,
és az esztelenek hátára a verés.