Keresés a Bibliában

A háború és a harcosok.

20 1Ha ellenséged ellen harcba indulsz, s lovakat, harci szekereket és magadnál népesebb hadinépet látsz, ne rettenj meg tőlük. Mert veled az Úr, a te Istened, aki kivezetett Egyiptom földjéről. 2Mielőtt a csata megkezdődnék, lépjen elő a pap, és szóljon a harcosokhoz. 3Mondja: „Halld, Izrael! Ma harcba szálltok ellenségeitekkel. De ne csüggedjen szívetek! 4Mert az Úr, a ti Istenetek kivonul veletek küzdeni ellenségeitek ellen, és győzelemre segít benneteket.” 5Aztán az írnokok kérdezzék meg a hadinépet: „Ki épített új házat, s nem avatta még fel? Lépjen elő és menjen haza, nehogy elessen a csatában, s más valaki avassa fel. 6Ki telepített szőlőt, s még nem szedte első termését? Lépjen elő, s menjen haza, nehogy elvesszen az ütközetben, s más valaki szedje le az első fürtöket. 7Ki jegyzett el magának feleséget, s nem vette még el? Lépjen elő s menjen haza, nehogy a csatatéren maradjon és más valaki vegye el!” 8Aztán így folytassák az írnokok a hadinéphez intézett beszédüket: „Ki fél, s kinek csügged a szíve? Lépjen elő, s menjen haza, nehogy testvérei szívét is a magáéhoz hasonlóan gyávává tegye.” 9Amikor az írnokok elmondják mondanivalójukat a harcosoknak, a csapatok vezérei álljanak a harcosok élére.

A városok ostroma.

10Ha felvonulsz valamely város ellen, hogy megostromold, először ajánlj fel neki békét. 11Ha elfogadja, s megnyitja kapuit, az egész nép, amely lakja, fizessen adót és legyen a szolgád. 12Ha visszautasítja a békét, s fölveszi a harcot, aztán ostromot indítasz, 13és az Úr, a te Istened hatalmadba adja, minden férfit hányj kardélre. 14Az asszonyokat és a gyermekeket azonban, a jószágot s mindazt, ami csak van a városban, az összes értéket ejtsd zsákmányul s élvezd ellenségeid javait, amelyeket az Úr, a te Istened neked ad. 15Így tégy mindazokkal a városokkal, amelyek messze esnek tőled, amelyek nem e népek városai közé számítanak. 16E népek városaiban, amelyeket az Úr, a te Istened örökségül ad neked, egyetlen lelket se hagyj életben. 17Rajtuk töltsd be az átkot mindenképpen, a hettitákon, amoritákon, kánaániakon, perizitákon, hivvitákon és jebuzitákon, ahogy az Úr, a te Istened parancsolta, 18nehogy eltanuld tőlük utálatos dolgaikat, amelyeket isteneik (tiszteletére) végbevisznek, s így vétkezzetek az Úr, a ti Istenetek ellen. 19Ha ostrom alá veszel egy várost, hogy legyőzd és meghódítsd, a fákat ne irtsd ki, ne fogj fejszét. Egyél róluk, de ne vágd ki őket. Vagy a mező fái is emberek, hogy őket is meg kell ostromolnod? 20Csak azokat a fákat szabad megcsonkítanod és kivágnod, amelyekről tudod, hogy nem teremnek ehető gyümölcsöt, azért, hogy ostromműveket készíts belőlük az ellen a város ellen, amellyel harcba állsz, hogy be tudd venni.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF