¹³Egyik nap (Jób) fiai és lányai legidősebb bátyjuk házában lakomát tartottak és bort ittak. ¹⁴Ekkor hírhozó érkezett Jóbhoz és így szólt: „A marhák szántottak, a szamarak meg mellettük legelésztek. ¹⁵De rajtuk ütöttek a szabeusok és elrabolták őket. A szolgákat kardélre hányták, csak én tudtam elmenekülni, hogy hírt hozzak neked.” ¹⁶Még be sem fejezte mondanivalóját, máris jött egy másik, és jelentette: „Isten nyila hullott az égből, tűzvészt támasztott a juhok és a szolgák között, és elpusztította őket. Csak én tudtam megmenekülni, hogy hírt hozzak neked.” ¹⁷Még nem ért beszédje végére, máris jött egy másik, és ezt mondta: „A káldeusok három rajba álltak, megtámadták és elhajtották a tevéket. A szolgákat kardélre hányták, csak én tudtam elmenekülni, hogy hírt hozzak neked.” ¹⁸Még be sem fejezte mondanivalóját, máris jött egy másik, és szólt: „Fiaid és lányaid lakomát tartottak és bort ittak legidősebb bátyjuk házában. ¹⁹Hirtelen vihar kerekedett a sivatagon túlról, megrendítette a ház négy sarkát, úgyhogy rászakadt a fiatalokra és mind meghaltak. Csak én tudtam elmenekülni, hogy hírt hozzak neked.” ²⁰Jób ekkor fölkelt, megszaggatta ruháját és megnyírta fejét, a földre borult és imádkozott. ²¹Így szólt: „Mezítelenül jöttem ki anyám méhéből, és ruhátlanul térek oda vissza. Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!” ²²Mindezek ellenére nem vétkezett Jób, és nem szólt dőreséget Isten ellen.

KNB SZIT STL BD RUF KG