Keresés a Bibliában

Jehojada főpap trónra segíti Joást.

23 1A hetedik esztendőben Jehojada elég erősnek érezte magát. Maga mellé vette a százas csoportok vezetőit: Azarjahut, Jerochám fiát, Jismaelt, Jehochanán fiát, Azarjahut, Obed fiát, Maaszejahut, Adajahu fiát, meg Elisafátot, Zikri fiát, és szövetséget kötött velük. 2Ezek aztán bejárták Júdát, összegyűjtötték a levitákat és Izrael családfőit Júda minden városából, és elmentek Jeruzsálembe. 3A templomban az egész gyülekezet szövetséget kötött a királlyal. Azután Jehojada főpap így szólt hozzájuk: „Nézzétek, a király fiának kell uralkodnia, amint az Úr Dávid fiaira vonatkozólag kijelentette. 4Ez lesz a teendőtök: Harmadrészetek, amely szombaton szolgálatba lép, papok és leviták, mint kapuőrség szolgáljon, 5harmadrészetek a királyi palotánál, harmadrészetek meg az Alapkapunál álljon, a többi nép pedig a templom udvarain. 6A templomba senki se lépjen be, csak a papok és a szolgálattevő leviták! Ők beléphetnek, hisz fel vannak szentelve. A többi nép tartsa magát az Úr előírásaihoz! 7Azután a leviták vegyék körül a királyt, mindegyiknek fegyver legyen a kezében! Ha más valaki lépne be, meg kell halnia, ők azonban legyenek a király mellett, bárhova megy.” 8A leviták és egész Júda úgy jártak el, ahogyan Jehojada főpap megparancsolta nekik. Ki-ki vette a maga embereit, akik szombaton beléptek, azokkal együtt, akik szombaton kiléptek volna a szolgálatból. Jehojada főpap ugyanis nem bocsátotta el az osztagokat. 9Azután Jehojada főpap kiosztotta a századok vezetőinek Dávid király kardjait, kis és nagy pajzsait, amelyek a templomban voltak. 10Majd felállította az egész népet a király körül, mindenkit fegyverrel a kezében a templom jobb oldalától kezdve egészen a templom bal oldaláig, az oltár és a templomépület mellett. 11Aztán kihozták a király fiát, fejére tették a koronát, kezébe adták a törvényt, és így királlyá tették. Majd Jehojada és fiai fölkenték és azt kiáltották: „Éljen a király!” 12Amikor Atalja meghallotta a nép kiáltozását, amely összefutott és ujjongott a király mellett, bement a templomba a néphez. 13Aztán látta, hogy lám, a király ott áll a bejáratnál az emelvényen, a király mellett pedig a főemberek és a trombitások; az egész nép ujjong és trombitál, az énekesek mindenféle zeneszerszámmal jelt adnak az öröménekre. Erre Atalja megszaggatta a ruháját és kiáltozni kezdett: „Árulás, árulás!” 14Ekkor Jehojada főpap kiküldte a századok vezéreit, a sereg parancsnokait, és így szólt hozzájuk: „Vigyétek ki a templom bekerített részéből, s aki kíséri, az ölje meg a kardjával!” Ugyanis azt is megmondta a főpap: „Ne öljétek meg az Úr templomában!” 15Erre rávetették kezüket és amikor a királyi palota Ló-kapujának bejáratához értek, ott megölték.

Jehojada reformja.

16Ezután Jehojada szövetséget kötött az Úr meg az egész nép és a király között, hogy az Úr népe lesznek. 17Majd bement az egész nép Baál templomába és lerombolta. Oltárait és bálványait összetörte, Mattant pedig, Baál papját, megölték az oltár előtt. 18Majd Jehojada az Úr temploma fölötti felügyeletet a papok és a leviták kezébe adta, akiket Dávid osztályokba sorolt az Úr templomának szolgálatára, hogy Mózes törvényének előírása szerint bemutassák az Úrnak az égőáldozatokat örömujjongás és ének kíséretében, ahogy Dávid elrendelte. 19Az Úr templomának kapuiba kapuőröket állított, hogy ne mehessen be senki, aki bármilyen ok miatt tisztátalan. 20Azután maga mellé vette a századok parancsnokait, az előkelőket, a nép főembereit és az egész népet. A királyt levitték az Úr templomából, a felső kapun át bementek a királyi palotába, és a királyt a királyi trónra ültették. 21A föld egész népe örvendezett, viszont a város nyugodt maradt, bár Atalját karddal kivégezték.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF