¹²Ekkor azt mondta annak, aki meghívta:
– Ha ebédet vagy vacsorát adsz, ne barátaidat hívd meg, ne is testvéreidet, rokonaidat vagy gazdag szomszédaidat! Nehogy viszonzásul ők is meghívjanak, s ez legyen jutalmad! ¹³Ellenkezőleg, ha vendégséget rendezel, hívj meg szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat! ¹⁴Boldog leszel, mert nincs miből viszonozniuk, te pedig viszonzásban részesülsz majd az igazak feltámadásakor.
¹⁵Ezt hallva az egyik vendég így szólt hozzá:
– Boldog, aki Isten országának vendége!
¹⁶Ő pedig ezt mondta neki:
– Egy ember nagy vacsorát adott, és sokakat meghívott. ¹⁷A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: „Gyertek, mert már minden kész!” ¹⁸De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első ezt mondta neki: „Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. Kérlek, bocsáss meg!” ¹⁹A másik ezt mondta: „Öt iga ökröt vettem, megyek, hogy kipróbáljam őket. Kérlek, bocsáss meg!” ²⁰Egy másik ezt mondta: „Most nősültem, ezért nem tudok menni.” ²¹Amikor a szolga visszatért, mindezt jelentette urának. A ház ura haragra lobbant, és ezt mondta szolgájának: „Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és a vakokat!” ²²A szolga aztán jelentette: „Uram, amit parancsoltál, megtörtént, de még van hely. ²³Akkor az úr így szólt a szolgához: „Menj el az utakra és az ösvényekre, és kényszeríts mindenkit arra, hogy bejöjjön, hogy megteljék a házam! ²⁴Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem ízleli meg a vacsorámat.”

KNB SZIT STL BD RUF KG