5Azután így szólt hozzájuk:
– Tegyük fel, valamelyikteknek van egy barátja, és eljön hozzá éjnek évadján, és ezt mondja neki: „Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret,
6mert útról érkezett egy barátom, és nincs, amit elébe tegyek” –,
7és így válaszolna belülről: „Ne zaklass engem! Az ajtó már be van zárva, és velem együtt gyermekeim is ágyban vannak. Nem kelhetek fel, hogy kenyeret adjak neked.”
8Mondom nektek, ha nem kel fel, és nem ad neki a barátságukra való tekintettel, az arcátlansága miatt fel fog kelni, és megadja neki, amire szüksége van.
9Ezért mondom nektek: kérjetek, és adnak nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak majd nektek.
10Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak ajtót nyitnak.