42De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet és Isten szeretetét! Ezeket kellene gyakorolni, s amazokat sem elhanyagolni!
43Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek a fő helyet a zsinagógában, és azt, amikor a tereken köszöntenek benneteket!
44Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek mit sem sejtve járnak rajtuk!
45Ekkor megszólalt egy törvénytudó, és ezt mondta neki:
– Mester, amikor ezt mondod, minket is megbántasz.
46De ő így válaszolt:
– Jaj nektek is, törvénytudók, mert az emberekre nyomasztó terheket raktok, de magatok egyetlen ujjal sem érintitek a terheket.