Jób vádolja barátait

13 ¹Mindezt saját szememmel láttam, fülemmel hallottam, és megértettem. ²Én is tudom, amit ti tudtok, nem vagyok alábbvaló nálatok. ³Ezért a Mindenhatóval akarok beszélni, Istennel szemben akarok védekezni. ⁴Mert hazugságot koholtok ellenem, mindannyian mihaszna orvosok vagytok! ⁵Bárcsak hallgatnátok végre! Legalább ebben bölcsnek tűnhetnétek! ⁶Hallgassátok meg védekezésemet, és figyeljetek ajkam ellenvetéseire! ⁷Isten érdekében beszéltek álnokságot? Az ő érdekében beszéltek hamisságot? ⁸Neki akarjátok pártját fogni, vagy Isten mellett perbe szállni? ⁹Jó vége lesz-e, ha megvizsgál titeket? Becsaphatjátok-e, ahogyan becsapjátok az embereket? ¹⁰Szigorúan megbüntet titeket, ha titokban személyválogatók vagytok. ¹¹Nem ijedtek meg fenséges voltától? Nem fog el benneteket rettegés? ¹²Jeles mondásaitok hamuba írt példázatok, sáncaitok agyagsáncok.

Jób Isten elé akar állni

¹³Hallgassatok már el, hadd beszéljek én, bármi történjék is velem! ¹⁴Miért szaggatnám fogaimmal testemet, miért tenném kockára életemet? ¹⁵Hiszen megöl engem, nem is reménykedem; csak utaimat akarom védeni előtte. ¹⁶Nekem már ez is szabadítás lenne, hiszen elvetemült ember nem kerülhet elé. ¹⁷Azért most figyeljetek szavamra, hallgassatok magyarázatomra! ¹⁸Íme, előterjesztem ügyemet! Tudom, hogy nekem van igazam. ¹⁹Van-e, aki perbe száll velem? Akkor elhallgatok, és jöjjön a halál! ²⁰Csak kettőt ne tégy velem, színed elől akkor nem rejtőzöm el: ²¹vedd le rólam kezed, és ijesztgetéseddel meg ne rémíts engem! ²²Szólj hozzám, és én válaszolok, vagy én beszélek, és te felelj nekem! ²³Mi a bűnöm, mi a vétkem? Hitszegésem és vétkem ismertesd meg velem! ²⁴Miért rejted el arcodat, miért tartasz ellenségednek? ²⁵Elsodort falevelet rémítesz, és száraz szalmaszálat üldözöl, ²⁶hogy ily sok keserűséget róttál rám, és ifjúkori bűneimért fizetsz meg nekem?! ²⁷Béklyót tettél a lábamra, szemmel tartod minden ösvényemet, még lábam nyomát is megjegyzed! ²⁸Korhadtan mállok szét, mint a molyrágta ruha.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet