Ézsaiás próféta könyve

63 Ítélet a népek fölött ¹Ki jön ott Edómból, vérvörös ruhában Bocrából, pompás öltözetben, erőteljes léptekkel? – Én, aki igazat beszélek, és van erőm a szabadításhoz! Ézs 34,5-8;  Ez 35,1-15  ²– Miért vörös az öltözeted, miért olyan a ruhád, mint azé, aki borsajtóban tapos? Jsir 1,15;  Jóel 4,13;  Jel 14,20;  Jel 19,13.15  ³– A sajtóban egyedül tapostam, a népek közül senki sem volt velem. Tapostam őket haragomban, tiportam őket felindulásomban. Levük a ruhámra fröccsent, egész öltözetemet beszennyeztem. ⁴Mert kitűztem magamban a bosszúállás napját, eljött a megtorlás esztendeje. Ézs 34,8;  Ézs 61,2;  Jer 51,11.24  ⁵Körbenéztem, de nem volt, aki segítene, és csodálkoztam, hogy nincsen, aki támogasson. Saját karom segített hát engem, saját felindulásom támogatott. Zsolt 98,1;  Ézs 59,16  ⁶Népeket tapostam el haragomban, szétzúztam őket felindulásomban, és levüket kiontottam a földre.
   Bűnbánó imádság ⁷Az Úr hűségét magasztalom, az Úr dicső tetteit: mindazt, amit értünk tett az Úr, jótéteményeinek sorát Izráel háza iránt, mert irgalmasan bánt velünk, nagyon hűségesen. ⁸Mert ezt mondta: Mégiscsak az én népem ez, fiaim, akik nem fognak rászedni. Ezért szabadította ki őket 5Móz 7,6;  5Móz 14,2;  Ézs 11,2-4  ⁹minden nyomorúságukból. Nem követ vagy angyal, hanem ő maga szabadította meg őket: szeretetével és könyörületével ő váltotta meg őket. Felkarolta és hordozta őket ősidőktől fogva. 2Móz 33,14-15;  5Móz 4,37;  5Móz 32,11-12;  Ézs 46,3-4  ¹⁰Ők azonban engedetlenek voltak, és megszomorították szent lelkét. Ezért ellenségükké vált, és harcba szállt ellenük. 4Móz 20,10;  Zsolt 78,21;  Zsolt 106,29;  ApCsel 7,51;  Ef 4,30  ¹¹De visszaemlékezett népe a régi időkre, Mózesre: Hol van, aki a tengerből kihozta nyájának pásztorát? Hol van, aki belé öntötte szent lelkét? 2Móz 14,22;  4Móz 11,17;  Neh 9,11;  Zsolt 77,21;  Zsolt 78,13;  Zsolt 80,2;  Zsid 13,20  ¹²Hol van, aki dicső karjával megragadta Mózes jobb kezét? Kettéhasította előttük a vizet, örök nevet szerezve magának. ¹³Átvezette őket a mélységes vizeken, mint egy lovat a pusztán, még csak meg sem botlottak. Ézs 51,10-11  ¹⁴Mint mikor a jószág pihenni tér a völgybe, úgy pihentette meg őket az Úr lelke. Így terelgetted népedet, dicső nevet szerezve magadnak. 5Móz 12,10;  5Móz 25,19;  Zsolt 143,10;  Hag 2,5 
   Könyörgés szabadulásért ¹⁵Tekints le az égből, nézz le szent és dicső hajlékodból: Hol van féltő szereteted és hatalmad? Szánalmadat, irgalmadat miért vonod meg tőlünk? 5Móz 26,15  ¹⁶Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. Uram, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk. 5Móz 32,6;  Ézs 1,2-4;  Ézs 45,11;  Ézs 64,7;  Jn 8,41  ¹⁷Miért engeded, Uram, hogy letévedjünk utaidról? Miért engeded, hogy a szívünk kemény legyen, és ne féljen téged? Fordulj oda ismét a te szolgáidhoz, a törzsekhez, melyek a te örök tulajdonod! Zsolt 80,15;  Zsolt 81,13;  Zsolt 90,13;  Ézs 6,9-10;  Ézs 19,25;  Róm 1,24;  Róm 11,32  ¹⁸Kis időre elfoglalták szent néped birtokát, szentélyedet ellenségeink taposták. Zsolt 74,7;  Zsolt 79,1;  Lk 21,24;  Jel 11,2  ¹⁹Olyanok lettünk, mintha sohasem uralkodtál volna rajtunk, mintha nem rólad neveztek volna el minket. Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál, hogy meginogjanak előtted a hegyek! 5Móz 28,10;  Dán 9,19