Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)
Ézsaiás próféta könyve
49
Az Úr a népekhez küldi szolgáját 1Hallgassatok rám, ti szigetek, figyeljetek, távoli nemzetek! Már az anyaméhben elhívott engem az Úr, születésemtől fogva emlegeti nevemet. Jer 1,5;  Gal 1,15 
2Éles karddá tette számat, keze ügyében tartott engem. Hegyes nyíllá tett, tegzébe dugott engem. Ézs 51,16;  Ef 6,17;  Zsid 4,12;  Jel 1,16;  Jel 2,16;  Jel 19,15 
3Ezt mondta nekem: Szolgám vagy, Izráel, rajtad mutatom meg dicsőségemet! 2Thessz 1,10 
4Én azonban ezt mondtam: Hasztalan fáradoztam, semmiért, hiába pazaroltam erőmet. De az Úrnál van az én ügyem, és munkám jutalma Istenemnél. 1Kor 15,58;  Fil 2,16 
5Most pedig ezt mondja az Úr – aki már az anyaméhben szolgájának teremtett, hogy visszavezessem hozzá Jákóbot, és köréje gyűjtsem Izráelt, mert nagyra becsül engem az Úr, és Istenemnél megvan rá az erőm –, Jer 1,5 
6ezt mondta: Kevésnek tartom, hogy Jákób törzseinek helyreállításában és a megmentett Izráel visszatérítésében légy az én szolgám. A népek világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig. Ézs 42,6-7;  Ézs 60,3;  Lk 2,30-32;  Jn 8,12;  Jn 9,5;  ApCsel 13,47;  ApCsel 26,23 
   A hazatérés öröme 7Ezt mondja az Úr, Izráel megváltója, Szentje annak, akit megvetnek az emberek, akit utálnak a népek, aki a zsarnokok szolgája: Királyok kelnek föl, ha meglátnak, és fejedelmek borulnak le az Úrért, aki hűséges hozzád, Izráel Szentjéért, aki kiválasztott téged. Zsolt 22,7;  Ézs 52,13-15;  Ézs 53,2-3 
8Ezt mondja az Úr: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítelek. Megőrizlek és megajándékozom általad szövetségemmel népemet, hogy te állítsd helyre az országot, és oszd szét az elpusztult örökséget. Zsolt 69,14;  Ézs 42,6;  Ézs 54,3;  Ézs 58,12;  Ézs 61,2.4;  Lk 4,19;  2Kor 6,2 
9Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! A sötétségben levőknek: Gyertek a napvilágra! Útközben lesz mit enniük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük. Ézs 42,7;  Lk 4,18 
10Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez. Ézs 35,6-7;  Ézs 41,18;  Ézs 43,19-20;  Ézs 48,21;  Jel 7,16-17 
11Utat készítek a hegyeken át, és feltöltik majd az országutakat. Ézs 35,8;  Ézs 40,3-4;  Ézs 42,16 
12Ezek itt messze földről jönnek, azok észak és nyugat felől, amazok meg Színím földjéről! Lk 13,29;  Ez 29,10;  Ez 30,6.15-16 
13Ujjongjatok, egek, vigadozz, föld, ujjongásba törjetek ki, hegyek! Mert megvigasztalja népét az Úr, és megkönyörül az elesetteken. Ézs 40,1;  Ézs 44,23;  Ézs 51,3;  Ézs 52,9;  Lk 2,25;  Jel 18,20 
   Sion biztatása 14De Sion ezt mondta: Elhagyott engem az Úr, megfeledkezett rólam az én Uram! 2Móz 13,9;  Ézs 40,27 
15Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad! 1Kir 3,26;  Zsolt 27,10;  Jer 31,20 
16Íme, a tenyerembe véstelek be, szüntelenül előttem vannak falaid.
17Fiaid hozzád sietnek, pusztítóid és rombolóid pedig kivonulnak belőled.
18Emeld föl a tekintetedet, és nézz körül: mindnyájan összegyűltek, eljönnek hozzád. Életemre mondom – így szól az Úr –, hogy ékszerként veszed föl valamennyit, magadra aggatod őket, akár egy menyasszony! Ézs 60,4;  Róm 14,11 
19Feldúlt országod pusztán heverő romjai még szűkek lesznek az ott lakóknak, mert eltávoznak pusztítóid. Ézs 54,1-3;  Zak 2,5-9 
20Majd mondják még neked gyermekeid, akiktől meg voltál fosztva: Szűk nekem ez a hely, menj odébb, hadd telepedjek ide én is! Ézs 54,1-3 
21Így töprengesz akkor majd magadban: Ki szülte ezeket? Hiszen én gyermektelen és meddő voltam, fogságban éltem, száműzötten. Ki nevelte ezeket? Hiszen én egyedül maradtam: honnan valók hát ezek?
22Ezt mondja az én Uram, az Úr: Intek kezemmel a népeknek, jelt adok a nemzeteknek, és ölben hozzák haza fiaidat, leányaidat pedig vállukra emelve. Zsolt 72,9;  Ézs 11,10;  Ézs 60,4-6.16;  Ézs 66,12;  Ez 6,7.13;  Mik 7,17;  Jel 3,9 
23Királyok lesznek a gondviselőid, főrangú feleségeik a dajkáid. Földre borulnak előtted, és lábad porát nyaldossák. Akkor majd megtudod, hogy én vagyok az Úr, és nem vallanak szégyent, akik bennem bíznak. 1Kir 11,3 
24El tudod-e venni a zsákmányt a harcostól, elszökhetnek-e az erőstől a foglyok?
25Igen! – ezt mondja az Úr. A harcostól is el lehet venni a foglyokat, és az erőstől is elszökhet a zsákmány. Perlőiddel én fogok perelni, és fiaidat megszabadítom.
26Elnyomóiddal megetetem saját húsukat, megrészegednek saját vérüktől, mint az édes bortól. Akkor majd megtudja minden ember, hogy én, az Úr vagyok a te szabadítód, és a te megváltód Jákób Erőssége. 1Móz 49,24;  Ézs 1,24;  Ézs 9,19;  Ézs 60,16;  Jer 19,9;  Jel 14,20;  Jel 16,6