Ézsaiás próféta könyve

25 A megváltottak hálaéneke ¹Uram, te vagy Istenem! Magasztallak, dicsérem neved, mert csodákat vittél véghez, ősrégi terveket, való igazságot. ²Mert kőhalommá tetted a várost, az erődített várat romhalmazzá; a bitorlók palotája nem lesz város, soha többé föl nem épül! ³Ezért tisztel téged az erős nép, téged fél a hatalmas nemzetek városa. ⁴Mert erős vára vagy a nincstelennek, erős vára a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban, árnyék a hőségben – mert a hatalmaskodók dühe olyan, mint a kőfalra zúduló zivatar, Zsolt 91,1-6;  Zsolt 121,1-8;  Ézs 4,6  ⁵mint hőség a szikkadt földön. De te megalázod a harsány bitorlókat, mint a felhő árnyéka a hőséget, elnyomod a hatalmaskodók énekét.
   Isten lakomát készít a Sionon ⁶Készít majd a Seregek Ura ezen a hegyen minden népnek lakomát zsíros falatokból, lakomát újborral, zsíros, velős falatokkal, letisztult újborral. Zsolt 23,5;  Mt 8,11;  Mt 22,2-14;  Lk 14,15;  Lk 22,16;  Jel 19,9  ⁷Ezen a hegyen leveszi a leplet, amely ráborult minden népre, és a takarót, amely betakart minden nemzetet. 2Sám 15,30;  2Sám 19,5;  2Kor 3,13-16  ⁸Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról, leveszi népéről a gyalázatot mindenütt a földön! – Ezt ígéri az Úr! ⁹Ezt mondják majd azon a napon: Itt van a mi Istenünk, benne reménykedtünk, és ő megszabadított minket! Itt van az Úr, benne reménykedtünk, vigadjunk és örüljünk szabadításának! Zsolt 48,15 
   Móáb megaláztatása ¹⁰Mert az Úr keze nyugszik ezen a hegyen. Móábot pedig eltapossák lakóhelyén, ahogyan a szalmát trágyalébe tapossák. 2Kir 9,37;  Ézs 15,1-9;  Ézs 16,1-14;  Jer 8,2;  Jer 16,4;  Jer 25,33  ¹¹Széttárja benne kezeit, ahogyan széttárja az úszó, ha úszik. De az Úr megalázza gőgjét, hiába csapkod a kezével. ¹²Kőfalakkal megerősített fellegváradat ledönti, lerombolja, ízzé-porrá zúzza.