11

¹Hajnalig örökre elpusztul
Izrael királya!
Mikor még gyermek volt Izrael,
akkor szerettem meg őt,
és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.

²De mennél inkább hívtam őket,
annál inkább távoztak tőlem;
a baáloknak áldoztak,
s a bálványoknak mutattak be áldozatokat.

³Pedig én szinte dajkája voltam Efraimnak:
karjaimon hordoztam őket,
s ők mégsem ismerték el,
hogy én vagyok az orvosuk.

⁴Emberi kötelékekkel,
a szeretet bilincseivel vonzottam őket;
olyan voltam hozzájuk,
mint aki arcához emeli a csecsemőt;
és lehajoltam hozzá,
hogy ételt adjak neki.

⁹Nem cselekszem haragom heve szerint,
nem rontom meg Efraimot ismét,
mert én Isten vagyok, és nem ember,
Szent, aki közötted vagyok,
és nem fogok indulattal jönni.

KNB SZIT STL BD RUF KG