7Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik nektek Isten igéjét hirdették, nézzétek életük végét, és kövessétek hitüket!
8Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, és ma, és mindörökké.
9Sokféle és idegen tanítással ne engedjétek magatokat félrevezetni; mert legjobb, ha a szívet kegyelemmel erősítjük meg, nem pedig olyan ételekkel, amelyek nem használnak az azokkal élőknek.
10Van oltárunk, amelyről nem ehetnek azok, akik a sátornak szolgálnak.
11Mert amelyik állat vérét a főpap a bűnért a szentélybe viszi, annak testét a táboron kívül égetik el.
(Lev 16,27)
12Ezért Jézus is, hogy a saját vére által megszentelje a népet, a kapun kívül szenvedett.
13Menjünk ki tehát hozzá a táboron kívülre, s hordozzuk az ő gyalázatát.
14Hiszen nincs itt maradandó városunk: az eljövendőt keressük.
15Általa mutassuk be tehát Istennek mindenkor a dicséret áldozatát, azaz ajkunk gyümölcsét, amely az ő nevét magasztalja.
(Zsolt 50,14;Óz 14,3)
16A jótékonyságról pedig és a javak elosztásáról ne feledkezzetek meg, mert az ilyen áldozatok tetszenek Istennek.
Jegyzetek
13,11 Az engesztelés napján (Lev 16,27) a főpap a feláldozott állatok vérével meghintette a Szentek Szentjét. A kivonulás időszakában az áldozatok tetemét a táboron kívül, a templom felépülése után pedig Jeruzsálem falain kívül elégették. Mindez előképe volt Krisztus áldozatának, amely a Kálvária-hegyen, a kapun kívül, Jeruzsálem falain kívül valósult meg.