25A harmadik napon azonban, amikor a legsúlyosabb a sebek fájdalma, íme, Jákob két fia, Simeon és Lévi, Dína fivérei kardot ragadtak, sértetlenül bementek a városba, és megöltek minden férfit.
26Megölték Hémort és Szíchemet is, Dínát pedig, a nővérüket elvitték Szíchem házából.
27A megöltek fölött berohant Jákob többi fia is, és kipusztították a várost, hogy bosszút álljanak a megbecstelenítésért.
28Juhaikat és marháikat, szamaraikat és mindenüket, ami a városban és a mezőkön volt, elhajtották. Fogságba vitték minden vagyonukat,
29gyermekeiket és feleségeiket is. Kifosztottak mindent, ami a házakban volt.
30Jákob azonban így szólt Simeonhoz és Lévihez: »Megszomorítottatok, mert gyűlöletessé tettetek engem e föld lakói, a kánaániak és a periziták előtt! Mi kevesen vagyunk, ők meg majd egybegyűlnek, és megölnek minket, eltörölnek engem és házam népét.«
31Ők azonban azt felelték: »Hát kellett nekik úgy bánniuk a nővérünkkel, mint valami utcanővel?«
Jegyzetek
34,25 A bosszú végrehajtása.
34,30 A történet magyarázatot ad arra a tényre, hogy a honfoglaláskor Simeon és Lévi törzsei nem mertek Szíchem környékén letelepedni.