²⁷Terah nemzetsége pedig a következő. Terah nemzette Ábrámot, Náchort és Háránt, Hárán pedig nemzette Lótot. ²⁸De Hárán meghalt apja, Terah színe előtt a szülőföldjén, a káldeai Úrban. ²⁹Ábrám és Náchor pedig feleséget vettek maguknak: Ábrám feleségének a neve Sárai volt, Náchor feleségének a neve pedig Melka. Ez Háránnak, Melka apjának és Jeszka apjának volt a lánya. ³⁰Sárai azonban meddő volt, s így nem volt gyermeke. ³¹Terah azután fogta Ábrámot, a fiát, és Lótot, Háránnak, a fiának a fiát, valamint Sárait, a menyét, fiának, Ábrámnak a feleségét, és kivezette őket a káldeai Úrból, hogy Kánaán földjére menjenek. El is jutottak Háránig, és ott megtelepedtek. ³²És Terah kétszázöt esztendős volt, amikor meghalt Háránban.
12

¹Ekkor az Úr azt mondta Ábrámnak:
»Menj ki földedről,
a rokonságod közül és atyád házából
arra a földre,
amelyet mutatok majd neked!

²Nagy nemzetté teszlek, és megáldalak,
s naggyá teszem neved, és áldott leszel.

³Megáldom azokat, akik áldanak téged,
s megátkozom azokat, akik átkoznak téged.
Benned nyer áldást a föld minden nemzetsége.«

KNB SZIT STL BD RUF KG