35 ¹Ezt is mondta az Úr Mózesnek, Moáb mezőségén, a Jordán mellett, Jerikóval szemben: ²»Parancsold meg Izrael fiainak, hogy adjanak a levitáknak birtokukból ³városokat lakóhelyül s legelőket a városok körül, hogy a városokban lakjanak, a legelők pedig juhaik és állataik eltartására szolgáljanak. ⁴Utóbbiak a város falától kifelé, körös-körül, ezer könyöknyire terjedjenek: ⁵keleten legyen egy kétezer könyöknyi, délen is legyen egy kétezernyi, a nyugatra néző tenger felé is legyen egy ekkora nagyságú, végül az északi oldalon is egy ugyanilyen terjedelmű legelő, úgyhogy középen legyenek a városok és künn a legelők.
⁶A városok közül, amelyeket a levitáknak adtok, hatot a menekvők oltalmára kell kijelölni, hogy oda meneküljön, aki vért ontott; ezeken kívül negyvenkét más várost is adjatok, ⁷vagyis összesen negyvennyolcat, legelőikkel együtt. ⁸Ezeket a városokat Izrael fiainak birtokából kell adni: azoktól, akiknek több van, több várost kell elvenni, akiknek kevesebb van, kevesebbet: mindegyik a maga örökségének mértékéhez képest adjon városokat a levitáknak.«
⁹Azt mondta az Úr Mózesnek: ¹⁰»Szólj Izrael fiaihoz, s mondd nekik: Ha majd átkeltetek a Jordánon, Kánaán földjére, ¹¹határozzátok meg, mely városok szolgáljanak a menekvők oltalmára, azok számára, akik akaratlanul vért ontottak, ¹²hogy azt, aki ezekbe menekül, ne ölhesse meg a megöltnek a rokona, míg a közösség elé nem áll, s ügyét meg nem ítélik. ¹³E városok közül, amelyeket a menekvők oltalmára ki kell jelölni, ¹⁴három a Jordánon túl, három pedig Kánaán földjén legyen, ¹⁵s mind Izrael fiai, mind a jövevények, mind az idegenek ezekbe meneküljenek, ha akaratlanul vért ontottak.
¹⁶Ha valaki vasszerszámmal üt meg valakit, úgy, hogy a megütött meghal, akkor az illető gyilkosságban vétkes és haljon meg maga is; ¹⁷ha kővel hajít meg valakit, úgy, hogy a meghajított meghal, akkor ugyanígy bűnhődjék; ¹⁸ha faszerszámmal ütnek meg valakit, úgy, hogy meghal, akkor bosszút kell érte állni annak a vérével, aki megütötte: ¹⁹a meggyilkoltnak a rokona ölje meg a gyilkost, mihelyt rátalál, ölje meg. ²⁰Ha valaki gyűlölségből taszít meg valakit, vagy lesből hajít meg valamivel, ²¹vagy ellenségeskedésből üt meg a kezével, úgy, hogy az meghal, akkor az, aki megütötte, gyilkosságban vétkes: a meggyilkoltnak a rokona, mihelyt rátalál, ölje meg.
²²Ha azonban véletlenségből, gyűlölség ²³és ellenségeskedés nélkül követ el valaki ilyesmit, ²⁴s ezt a nép hallatára, amikor az emberölés tettese és a vérrokon között levő ügyet megtárgyalják, igazolják, ²⁵akkor az illetőt, minthogy ártatlan, meg kell menteni a bosszulónak a kezétől és az ítélet alapján vissza kell vitetni abba a városba, amelybe menekült, s maradjon ott, míg a főpap, akit a szent olajjal felkentek, meg nem hal. ²⁶Ha az emberölés tettesét a menekvők számára rendelt városok határán kívül ²⁷találja a vérbosszuló és megöli, akkor az, aki megöli, nem követ el bűnt, ²⁸mert a menekültnek a főpap haláláig a városban kellett volna maradnia; annak halála után az emberölés tettese visszatérhet földjére. ²⁹Örök törvény legyen ez minden lakóhelyeteken. ³⁰A gyilkost csak tanúk alapján szabad megbüntetni: egy ember tanúvallomása alapján senkit sem szabad elítélni. ³¹Váltságot ne fogadjatok el attól, aki vétkes a vérben: legott haljon meg ő maga is. ³²A száműzöttek, s az elmenekültek semmiképpen sem térhetnek vissza városukba a főpap halála előtt. ³³Ne szentségtelenítsétek meg lakóföldeteket: az ártatlanok vére megszentségteleníti, s másképp nem lehet megtisztítani, mint csak annak a vére által, aki a más vérét kiontotta. ³⁴Így lesz tiszta a ti birtokotok, amelyen én közöttetek lakom: mert én, az Úr, Izrael fiai között lakom.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet