5Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, az egész Júdea és a Jordán egész környéke.
6Megkeresztelte őket a Jordán folyóban, és megvallották bűneiket.
7Amikor pedig látta, hogy a farizeusok és a szaddúceusok közül sokan jönnek, hogy felvegyék a keresztségét, ezt mondta nekik: »Viperák fajzata! Ki tanított titeket menekülni a jövendő haragtól?
8Teremjétek hát a megtérés méltó gyümölcsét.
9És ne gondoljátok, hogy azt mondhatjátok magatokban: ‘Ábrahám a mi atyánk’. Mert mondom nektek, hogy ezekből a kövekből is képes az Isten gyermekeket támasztani Ábrahámnak.
10A fejsze már a fák gyökerén van. Minden fát ugyanis, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzre vetnek.
11Én vízzel keresztellek titeket a megtérésre, de aki utánam jön, erősebb nálam: a saruit sem vagyok méltó hordozni. Ő Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket.
12Szórólapátja a kezében van már, és meg fogja tisztítani szérűjét: összegyűjti búzáját a magtárba, a pelyvát pedig olthatatlan tűzzel elégeti.«
Jegyzetek
3,7 Farizeus: elkülönült. A farizeusok a zsidóság körében mélyebb vallási, egyben nacionalista és törvényhű irányzatot képviseltek. Jellemző vonásuk volt, hogy a mózesi törvényt lelkiismeretesen betartották, és gyakran túlontúl ragaszkodtak saját szóbeli hagyományaikhoz, amelyeket néha magánál a törvénynél is fontosabbnak tartottak. Szaddúceusok: a nevük valószínűleg Szádokra vezethető vissza. Politikailag megalkuvók, a törvény megtartása tekintetében liberálisak voltak. Nem hittek a lélek halhatatlanságában, rokonszenveztek a materialista elképzelésekkel és a hellenista kultúrával.