Evangélium Máté szerint

A tanítványok közössége: 18,1-35 18 *A tanítványok vetélkedése¹Abban az órában a tanítványok odajöttek Jézushoz és megkérdezték: „Ki a nagyobb a mennyek országában?” ²Erre ő odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította ³és így szólt: „Bizony, mondom nektek: ha meg nem tértek és nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. ⁴Aki ugyanis kicsivé lesz, mint ez a gyermek, az a nagyobb a mennyek országában. ⁵És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, engem fogad be.
   *Óvás a botránkoztatástól⁶Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsik közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tenger mélyébe vetnék. ⁷Jaj a világnak a botrányok miatt! Mert szükséges ugyan, hogy botrányok legyenek, de jaj annak az embernek, aki által a botrány történik.
   ⁸Ha a kezed vagy a lábad megbotránkoztat téged, vágd le és dobd el magadtól! Jobb neked nyomorékon vagy sántán bemenned az életre, mint két kézzel vagy két lábbal az örök tűzre kerülnöd. ⁹És ha a szemed botránkoztat meg téged, vájd ki és dobd el magadtól! Jobb neked fél szemmel az életre bemenned, mint két szemmel a gyehenna tüzére kerülnöd.
   ¹⁰Vigyázzatok, ne vessetek meg egyet sem e kicsik közül. Mert mondom nektek: angyalaik a mennyekben mindig látják Atyám arcát, aki a mennyekben van. *⁽¹¹⁾
   *Példabeszéd az elveszett juhról¹²Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és azok közül egy elkóborol, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyeken, nem megy-e el és nem keresi-e meg az eltévedtet? ¹³Amikor pedig megtalálja, bizony, mondom nektek: jobban örül annak, mint a kilencvenkilencnek, amely el sem veszett. ¹⁴Ugyanígy a ti Atyátok, aki a mennyekben van, nem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsik közül.
   A testvér megintése¹⁵Ha a testvéred vétkezik ellened, menj és figyelmeztesd őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. ¹⁶Ha azonban nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két társat, mert minden dolgot két vagy három tanú szavával kell igazolni. (MTörv 19,15)  ¹⁷Ha rájuk sem hallgat, mondd meg az egyháznak. Ha pedig az egyházra sem hallgat, legyen számodra olyan, mint a pogány és a vámos. ¹⁸Bizony, mondom nektek: mindaz, amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit föloldotok a földön, föl lesz oldva a mennyben is.
   ¹⁹Azt is mondom nektek: ha ketten közületek a földön egyetértésben kérnek valamit, bármi legyen is az, megkapják Atyámtól, aki a mennyben van. ²⁰Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”
   A megbocsátás²¹Akkor Péter odament hozzá és azt mondta neki: „Uram! Hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” *²²Jézus azt felelte: „Nem azt mondom, hogy hétszer, hanem hogy hetvenhétszer. (Ter 4,24) 
   Példabeszéd a könyörtelen szolgáról²³Hasonlít a mennyek országa egy királyhoz, aki el akart számolni szolgáival. *²⁴Amikor elkezdte az elszámolást, odavitték hozzá az egyiket, aki tízezer talentummal tartozott. ²⁵Mivel nem volt miből megadnia, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyerekeit és mindenét, amije csak van, és úgy fizessen. ²⁶A szolga erre a földig hajolt, és leborulva kérte: »Légy türelemmel irántam, és mindent megadok neked.« ²⁷Az úr szíve megesett a szolgán, elbocsátotta hát őt, és még az adósságot is elengedte neki. ²⁸Ez a szolga azonban, mihelyt kiment, találkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta őt, fojtogatta és követelte: »Meg kell adnod, amivel tartozol!« ²⁹Szolgatársa földig hajolt, és kérlelte: »Légy türelemmel irántam, és megadom neked.« ³⁰Az azonban nem engedett, hanem elvitte és börtönbe vetette őt, amíg meg nem adja a tartozását.
   ³¹Amikor a szolga társai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek és elbeszéltek uruknak mindent, ami történt. ³²Akkor az úr magához hívta őt és azt mondta neki: »Te gonosz szolga! Én az egész tartozást elengedtem neked, mert kértél engem. ³³Nem kellett volna neked is irgalmasságot cselekedned szolgatársaddal, ahogy én irgalmas voltam hozzád?« ³⁴És az úr haragjában átadta őt a börtönőröknek, amíg csak meg nem adja egész tartozását. ³⁵Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha mindegyiktek szívből meg nem bocsát a testvérének.”