1 ¹Jövendölés. Az Úr szava Izrael ellen Malakiás által.
²»Szeretlek titeket – mondja az Úr –, de ti azt mondjátok: ‘Miben mutatod meg szeretetedet irántunk?’ – Nemde Ézsau a testvére volt Jákobnak? – mondja az Úr –, és én mégis Jákobot szerettem, ³Ézsaut pedig gyűlöltem, és hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig a sakálok pusztaságává. ⁴Ha Edom azt mondja: ‘Elpusztultunk ugyan, de majd ismét felépítjük azt, ami elpusztult’ – erre azt mondja a Seregek Ura: Hát csak építsék fel ők, én majd elpusztítom! ‘Gonoszság országá’-nak nevezik majd őket, és ‘olyan népnek, melyre örökké haragszik az Úr.’ ⁵Saját szemetek látja majd ezt, és magatok mondjátok: »Nagy az Úr Izrael határain túl is!«
⁶A fiú tiszteli atyját és a szolga urát. Ha tehát én atya vagyok, hol az én tiszteletem, és ha én Úr vagyok, hol a félelem tőlem? – mondja a Seregek Ura nektek, papok, akik megvetitek nevemet. Azt kérdezitek: ‘Miben vetettük meg nevedet?’ ⁷Tisztátalan kenyeret mutattok be oltáromon! Azt kérdezitek: ‘Mivel tettük tisztátalanná?’ Azzal, hogy azt gondoljátok: ‘Az Úr asztalát semmibe sem kell venni!’ ⁸Ha vak állatot mutattok be áldozatul, nem rossz-e az? És ha sánta és beteg állatot mutattok be, nem rossz-e az? Vinnéd csak a helytartódnak, vajon tetszenék-e neki és kegyesen tekintene-e rád? – mondja a Seregek Ura. – ⁹De most aztán könyörögjetek Istenhez, hogy irgalmazzon nektek! Bizony, a ti kezetek művelte ezt. Vajon kegyesen tekint-e rátok? – mondja a Seregek Ura. –
¹⁰Bárcsak inkább bezárná valaki közületek a kapukat, hogy ne gyújthassanak tüzet oltáromon hiába! Nem lelem én kedvemet bennetek – mondja a Seregek Ura –, és a ti kezetektől nem fogadok el én ételáldozatot. ¹¹Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a nemzetek között, és minden helyen tiszta ételáldozatot áldoznak és mutatnak be nevemnek. Bizony, nagy az én nevem a nemzetek között – mondja a Seregek Ura –, ¹²de ti megszentségtelenítitek, amikor azt hiszitek, hogy ‘az Úr asztala szennyes, és a rátett ételeket, éppúgy semmibe sem kell venni.’ ¹³És azt mondjátok: ‘Íme, milyen sok munka!’ És könnyelműen elintézitek – mondja a Seregek Ura –, és idehoztok rablottat, sántát és beteget, és bemutatjátok áldozatul. Vajon elfogadjam-e az ilyent kezetekből? – mondja az Úr. – ¹⁴Átkozott a csalárd ember, akinek van a nyájában ép hím állatja, és ha fogadalmat tesz, gyenge állatot mutat be áldozatul az Úrnak, noha nagy király vagyok én – mondja a Seregek Ura –, és rettegik nevemet a nemzetek között!
2 ¹Nos tehát ez a parancs hozzátok, papok: ²Ha nem akartok hallani és nem akarjátok megszívlelni, hogy megadjátok nevemnek a dicsőséget – mondja a Seregek Ura –, akkor ínséget bocsátok rátok és átokká változtatom áldásotokat – bizony, átokká változtatom, mert nem szívleltétek ezt meg!

³Íme, én eltöröm karotokat,
arcotokba szórom ünnepeitek szemetét,
és azzal együtt dobnak majd ki titeket.

⁴Akkor majd megtudjátok,
hogy azért adtam nektek ezt a parancsot,
mert szövetségem van Lévivel,
– mondja a Seregek Ura. –

⁵Szövetségem volt vele az életre és a békességre,
és félelmet öntöttem bele,
és ő félt engem és tisztelte nevemet.

⁶Igaz tanítás volt a szájában,
és ajkán nem volt gonoszság;
békében és egyenes lélekkel járt velem,
és sokakat eltérített a gonoszságtól.

⁷Mert a pap ajka tudást őriz,
és tanítást keresnek szájából,
mert ő a Seregek Urának követe.

⁸Ti azonban letértetek az útról
és sokakat megbotránkoztattatok tanításotokkal;
megszegtétek Lévi szövetségét
– mondja a Seregek Ura. –

⁹Ezért én is megvetésre méltókká és alávalókká
tettelek titeket az egész nép előtt,
minthogy nem jártatok útjaimon
és személyválogatók voltatok a törvénykezésben.

¹⁰Vajon nem egy atyánk van-e valamennyiünknek? Vajon nem egy Isten teremtett-e minket? Miért veti meg tehát egyikünk a másikát, megsértve atyáink szövetségét? ¹¹Hűtlenséget követett el Júda, és gyalázatosság történt Izraelben és Jeruzsálemben, mert megszentségteleníti Júda az Úr szent helyét, minthogy idegen isten leányát szereti és veszi feleségül. ¹²Veszítse el az Úr azt a férfit, aki így cselekszik, sőt a fiát és az unokát is Jákob sátraiból, és azok közül, akik áldozatot hoznak a Seregek Urának!
¹³Hozzá még azt cselekszitek, hogy könnyel, sírással és jajgatással borítjátok el az Úr oltárát, amiért nem tekintek többé az áldozatra és nem fogadok semmit sem kedvesen kezetekből. ¹⁴Kérdezitek: ‘Miért?’ Azért, mert az Úr volt a tanú közötted és ifjúkori feleséged között, akit te megvetettél, holott ő a te osztályosod és hites feleséged. ¹⁵Nemde egységet alkot test és lélek? És mi a vágya ennek az egységnek, ha nem az, hogy utódot nyerjen Istentől? Vigyázzatok tehát magatokra! Ne vesd meg ifjúkori feleségedet! ¹⁶Aki gyűlöletesen eltaszítja – mondja az Úr, Izrael Istene – annak gonoszság borítja majd ruháját – mondja a Seregek Ura. – Vigyázzatok magatokra, és ne legyetek hűtlenek egymáshoz!
¹⁷Ti bosszúságot okoztok az Úrnak beszédeitekkel! Kérdezitek: ‘Mivel okozunk neki bosszúságot?’ Azzal, hogy azt mondjátok: ‘Mindenki, aki rosszat tesz, jó az Úr színe előtt, és az ilyenek tetszenek neki; mert ha nem így van, hol van az ítélet Istene?’
3 ¹Íme, én elküldöm angyalomat, hogy elkészítse az utat színem előtt, és csakhamar eljön templomába az Úr, akit ti kerestek, s a szövetség angyala, akit ti óhajtotok. Íme, már jön is – mondja a Seregek Ura. – ²De ki tudja elviselni az ő eljövetelének napját, s ki állhat meg az ő láttára? Mert ő olyan, mint az olvasztó tűz, és mint a posztóványolók lúgja. ³Leül, mint az ezüstolvasztó és tisztító mester, és salaktalanná teszi Lévi fiait; és megtisztítja őket, mint az aranyat és mint az ezüstöt, hogy igazságban mutassanak be áldozatot az Úrnak, ⁴és tetszeni fog az Úrnak Júda és Jeruzsálem áldozata, mint a hajdankor napjaiban, és mint a régi esztendőkben. ⁵Akkor majd ítéletre megyek hozzátok, és gyors tanú leszek a varázslók, a házasságtörők és a hamisan esküvők ellen, és azok ellen, akik jogtalanul bánnak a napszámos bérével, az özvegyekkel és az árvákkal, és akik elnyomják a jövevényt és nem félnek engem – mondja a Seregek Ura. –

⁶Bizony én vagyok az Úr, aki nem változtam meg,
de ti akkor is Jákob fiai maradtatok!

⁷Bizony, atyáitok napjai óta
eltávoztatok törvényeimtől
és nem tartottátok meg őket.
Térjetek vissza hozzám,
akkor én is visszatérek hozzátok
– mondja a Seregek Ura. –
Kérditek: ‘Miben térjünk vissza?’

⁸Vajon ember megcsalhatja-e Istent?
Márpedig ti megcsaltatok engem!
És kérditek: ‘Miben csaltunk meg téged?’
A tizedekben és a zsengékben!

⁹Az ínség átka van rajtatok,
és ti mégis megcsaltok engem,
az egész nép.

¹⁰Hordjátok csak be az egész tizedet a csűrbe,
hogy legyen élelem a házamban;
és tegyetek engem ezzel próbára
– mondja az Úr –,
hogy vajon nem nyitom-e majd meg nektek az ég csatornáit,
és nem árasztok-e bőséges áldást rátok?

¹¹Ráparancsolok majd értetek a sáskára,
hogy ne pusztítsa el földetek gyümölcsét,
és a szőlő nem lesz meddő a mezőn
– mondja a Seregek Ura. –

¹²Akkor majd boldognak hirdet titeket minden nemzet,
mert kívánatos ország lesztek
– mondja a Seregek Ura. –

¹³Keményen beszéltetek ti ellenem – mondja az Úr –, ¹⁴és ti kérdezitek: ‘Mit beszéltünk ellened?’ Azt mondjátok: ‘Hiábavaló dolgot tesz az, aki Istennek szolgál! Mi hasznunk van abból, hogy megtartottuk törvényeit, és hogy szomorúan jártunk a Seregek Ura előtt? ¹⁵Ezért hát boldogoknak mondjuk a kevélyeket, mert ők gyarapodtak, bár gonoszságot cselekedtek; és nem lett bántódásuk, bár kísértették Istent.’ ¹⁶Így beszéltek egymás között azok, akik az Urat félik. Az Úr pedig felfigyelt és meghallotta, és előtte emlékkönyvbe írták azokat, akik félik az Urat és nevére gondolnak. ¹⁷Ezek – mondja a Seregek Ura –, az én tulajdonommá lesznek azon a napon, amelyen majd cselekvéshez látok, és én megsajnálom majd őket, mint ahogy az ember megsajnálja a fiát, aki neki szolgál. ¹⁸És akkor majd ismét látjátok, mi a különbség az igaz és a gonosz között, az Istennek szolgáló és a neki nem szolgáló között.
¹⁹Bizony, íme, eljön majd az a nap, lángolva, mint a kemence, és minden kevély és minden gonosztevő olyan lesz, mint a tarló, és az eljövendő nap lángra lobbantja őket – mondja a Seregek Ura –, és nem hagy rajtuk sem gyökeret, sem hajtást. ²⁰Nektek azonban, akik nevemet félitek, felkel az igazság napja, ami gyógyulást hoz szárnyain; kimentek és ugrándoztok, mint a csorda fiatal borjai, ²¹és összetapossátok a gonoszokat, és ők olyanok lesznek a lábatok talpa alatt, mint a hamu, azon a napon, amelyen majd én cselekvéshez látok – mondja a Seregek Ura. –

²²Emlékezzetek meg szolgámnak,
Mózesnek törvényéről,
melyet neki a Hóreben egész Izrael számára
parancsokként és végzésekként adtam.

²³Íme, én elküldöm majd nektek Illés prófétát,
mielőtt eljönne az Úrnak nagy és rettenetes napja,

²⁴hogy visszatérítse az atyák szívét fiaikhoz
s a fiúk szívét atyáikhoz,
nehogy elmenjek és átokkal sújtsam a földet.«

KNB SZIT STL BD RUF KG