41Mikor közeledett és meglátta a várost, megsiratta, s így szólt:
42»Bárcsak te is felismernéd ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől.
43Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől.
44Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.«
45Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat.
46Ezt mondta nekik: »Írva van: Az én házam az imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek«.
(Iz 56,7; Jer 7,11)
47Mindennap tanított a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek,
48de nem tudták módját ejteni, mert az egész nép ajkain csüngve hallgatta.