2
1Egy Lévi házából való férfi elment, és feleséget vett a maga nemzetségéből.
2Az fogant és fiút szült. Mivel látta, hogy szép, rejtegette három hónapig.
3Amikor aztán tovább már nem titkolhatta, fogott egy gyékénykosárkát, bekente aszfalttal és szurokkal, beletette a gyermeket, és kitette a folyó partján levő sás közé.
4A nénje pedig messzebb megállt, és figyelte a dolog kimenetelét.
5A fáraó lánya éppen lement, hogy megfürödjék a folyóban. A szolgálói ezalatt a folyó partján járkáltak. Amikor a fáraó lánya meglátta a kosárkát a sás között, odaküldte egyik szolgálóját, elhozatta,
6és kinyitotta. Amikor látta, hogy egy nyöszörgő gyermek van benne, megkönyörült rajta, és így szólt: »Ez a héberek gyermekei közül való!«
7A gyermek nénje ekkor azt mondta neki: »Akarod-e, hogy elmenjek, és hívjak neked egy héber asszonyt, hogy szoptassa a gyermeket?«
8Az így felelt: »Menj!« Elment a lány, és elhívta a gyermek anyját.
9A fáraó lánya így szólt hozzá: »Fogd ezt a gyermeket, és szoptasd nekem! Jutalmadat megadom majd neked!« Az asszony fogta a gyermeket, szoptatta, és amikor megnőtt, átadta a fáraó lányának.
10A fáraó lánya fiává fogadta, és elnevezte Mózesnek, mondván: »Mert a vízből vettem ki.«
Jegyzetek
2,1 Az ókorban gyakoriak az elbeszélések az Istentől kiválasztott emberek születéséről, veszélybe kerüléséről és megmeneküléséről. Az akkád II. Szárgonról (Kr. e. 2300 körül) mesélték például, hogy az anyja egy nád-ládikóban az Eufráteszre tette, egy kertész mentette ki és fogadta örökbe, és Istár közbelépésének köszönhetően lett Babilon királya. Mózes, aki Izraelt a vízen átvezetve megszabadítja, először saját maga menekül meg a vízből. Mózes egyiptomi név, jelentése »gyerek«, de hangzása hasonlít a héber masa (= kihúzni) igére is.