4Eliú azonban várakozott, ameddig Jóbbal beszéltek, mivel azok, akik a szót vitték, öregebbek voltak. 5De amikor látta, hogy a három férfi már kifogyott a válaszból, nagy haragra lobbant.
6Megszólalt tehát a búzi Eliú, Barákel fia, és ezt mondta:
»Ifjabb vagyok korra, ti pedig öregebbek,
ezért lehajtottam fejemet,
és nem mertem közölni veletek nézetemet.
7Gondoltam: Hadd szóljon az öregkor,
és hirdesse a bölcsességet az évek sokasága.
8De úgy látom, az emberben a szellem
s a Mindenható lehelete az, ami okossá tesz.
9Nem azok a bölcsek, akiknek hosszú az életük,
és nem a vének tudják, mi az igazság.