Jegyzetek

19,25 Ezeket a szavakat Jób akár kőbe is vésné. Sajnos, a szövegkörnyezet valószínűleg megromlott. Úgy látszik, a beszélő egy látomással bátorítja magát, amely megvalósul majd egy napon. Annak ellenére, amit most mondott (a húsa elemésztődött, a hálál vár rá), mégis tudja, hogy ez a helyzet nem bűnének következménye. És azt is tudja, hogy Isten is tudja ezt, bár ő most hallgat és rejtőzik. Azon a napon maga Isten jön majd el, mint Megváltó, hogy visszakövetelje Jób jogait, melléáll, és nyilvánosságra hozza ártatlanságát. Jób pedig testi épségét visszanyerve, »feltámadva«, saját szemével szemlélheti Istent. Szívében gyökerezik ez a remény, és emészti a vágy, hogy reménye beteljesedjék.