²⁰Még beszéltem és imádkoztam, megvallottam bűneimet és népemnek, Izraelnek bűneit, és Istenemnek színe elé terjesztettem könyörgésemet Istenemnek szent hegyéért, ²¹még mondtam az imádságot, mikor íme, Gábriel, az a férfi, akit az előbbi látomásban láttam, gyorsan hozzám repült és megérintett az esti áldozat idején. ²²Hogy megmagyarázza, így szólt hozzám: »Dániel, máris eljöttem, hogy megmagyarázzam neked a dolog értelmét. ²³Amikor imádkozni kezdtél, elhangzott egy szózat, s én eljöttem, hogy tudtodra adjam, mert te kedvelt férfi vagy: figyelj tehát a szózatra és értsd meg a látomást.

²⁴Hetven hét van kiszabva népedre
és szent városodra,
míg megszűnik a törvényszegés
és véget ér a bűn,
eltörlik a gonoszságot,
és örök igazság támad,
beteljesedik a látomás és a jövendölés,
s felkenik a Szentek Szentjét.

²⁵Tudd meg tehát és értsd meg:
annak a parancsnak a kiadásától,
hogy ismét felépüljön Jeruzsálem,
a felkent fejedelemig
hét hét és hatvankét hét telik el,
és viszontagságos időkben
ismét felépülnek az utcák és a falak.

²⁶Hatvankét hét múlva
megölik a felkentet,
és népe nem lesz,
hogy őt megtagadja.
A várost és a szentélyt elpusztítja
egy nép az eljövendő vezérrel,
a vége rombolás,
s a háború vége után
jön az elhatározott pusztulás.

²⁷Azután egy héten
sokakkal megerősíti a szövetséget,
és a hét közepén megszűnik
a véres áldozat és az ételáldozat,
a templomban vészthozó undokság lesz,
és véges-végig megmarad a pusztulás.«

KNB SZIT STL BD RUF KG